Tudományszervezési Tájékoztató, 1978
1. szám - Szemle
а/ A válaszok а 7 pontos Likért skálára támaszkodva váltakoznak az ^messzemenően egyetérttől a 7=®esszemenően nem ért egyet-ig Ъ/ Válaszok a 7 pontos Likért skála szerint: l=nagyon - 7= egyáltalán nem с/ Válaszok a 7 pontos Likért skála szerint: l=nagyon jól - 7=nagyon csekély mértékben d/ Válaszok a 7 pontos Likért skála szerint: l=mindig — 7=soha e/ Válaszok a 7 pontos Likért skála szerint: l=nagyon - 7=nagyon kis mértékben f/ Válaszok a 7 pontos Likért skála szerint: l=nagyon kedvező - 7=nagyon kedvezőtlen g/ Ahol szükséges volt, alternativ kérdést tettek fel pl. a 7.tételhez hasonlóan, az NTN a következő kérdésre válaszolt: "Néha ugy érzem, hogy a házastársam jobban ragaszkodik a tudományhoz, mint a családunkhoz. FÉRFI-NŐI SZTEREOTÍPIÁK Az 1. és ?.. ábrák az interjú második részének mennyiségi eredményeit közlik. A válaszolóknak öt szemantikai differenciálist /SZD/ kellett kitölteniük.A rangsorolt fogalmak a következők voltak: felnőtt férfi /F/, felnőtt"nő /N/, tudós /Т/, ön és házastársa. Az öt SZD fogalom rangsorolására használt 12-es skála alapját Brovermannak és munkatársainak^' 4l-es skálája képezte, mely férfi és női sztereotipiákat különböztet meg. A 4l-ből 29 kompetencia csoportot alkotott; 12 az intenziv kifejezőerő csoportjába tartozott. /А 12 fokozat közül 10-et a kompetencia-csoportból, kettőt az intenziv kifejezőerő csoportjából vettek./ Az 1. és 2.ábra a három adatpont helyét mutatja mindegyik fokon. Az F, N, T pontok az 1.ábrán a válaszolók véleményének középarányosát /X/ jelzik. /Mivel az F, N, T fogalom felfogásában nem volt lényeges eltérés az FT-k, az NT-k és az NTN-ek között, a válaszokat nem bontották tovább./ A 2.ábrában az NTN, az NT és az FT pontok 6 nem tudósnő, 8 nő tudós, és 14 férfi tudós magáról alkotott véleményének középértékét tartalmazza. Az ábrákból két fontos következtetés vonható le: 1. A válaszolók ugy nyilatkoztak, hogy a tudós fogalmához még fokozottabb mértékben sorolnak "férfias" tulajdonságokat, mint a felnőtt férfi fogalmához, ami annak a mélyebben rejlő jelenségnek felületi tükröződése, hogy a tudomány —ténylegesen és a köztudatban is— a világ megismerésének "legférfiasabb formája". Ezt láthatólag alátámasztja az a tény, hogy a megnyiló továbbtanulási lehetőségek ellenére a nők száma jelentősen nem növekedett a kisérleti természettudományok területén. Más szóval, a természettudományos pályát választó nők kis számának okát nem társadalmi tényezőkben /pl. a tudományos pályák nők előtti elzárásában/, hanem inkább bizonyos személyiség jegyekben /pl. a nők nem érdeklődnek a természettudományok iránt/ kell keresni./ A további kutatásnak azt kell feltárnia, vajon a tudós fogalom férfias személyiségjegyekkel való felruházása a férfiak és nők tény leges vagy vélt személyiségéből fakad-e. 3/ BROVERMAN,I.K. - VOGEL, S.R. etc.: Sex-role stereotypes: a current appraisal. /Sex-szerep sztereotipiák./ = Journal of Social Issues /Ann Arbor,Mich. /,1972.28.vol. 59-78.p. 4/ McCLELLAND,D.C. : On the dynamics of creative physical scientists. /Az alkotó természettudós dinamikájáról./ = The ecology of human intelligence. /Ed./ L.Hudson. Harmondsworth.Middx. 1970,Penguin. 309-341.p. 46