Tudományszervezési Tájékoztató, 1978
1. szám - Szemle
Államok mögött, s ez a lemaradás komoly gazdasági következményekkel jár. A hatvanas évek végén vált központi problémává a "brain drain" is, s azok az országok, melyekből a tudósok emigráltak, veszélyeztetve látták tudományos életüket.^"/ Ilyen körülmények között került sor az OECD felmérés elkészítésére, kiderítendő, miért kevésbé ujitó- és vállalkozó kedvűek a nyugat-európai meg a japán egye temek és kutató intézmények, mint az amerikaiak. A vizsgálódások középpontjában eredetileg az alapkutatás állt, mivel ezt tekintették valamennyi kutatástipus minősége meghatározójának, de a szerzők végül ugy döntöttek, hogy a kutatási rends zer egészét vizsgálják. A KIS ORSZÁGOKBAN JOBB? A felmérés első két kötete nyugat-európai országokkal foglalkozott és arra az eléggé meglepő következtetésre jutott, hogy mind a kutatás, mind a kutatási eredmények alkalmazása tekintetében Hollandia, Svájc és Svédország a legsikeresebb. Az eredmény annál is meglepőbb volt, mivel a kormányok éppen ezekben az országokban hanyagolták el legjobban a kutatást az ötvenes és a hatvanas évek folyamán. A kormánytámogatás mindössze az egyetemek dotálásából, egyes fontosnak vélt területek —például Svédországban a katonai felszerelések— szubvencionálásából és a szükséges ipari kutatások megrendeléséből állt. Ezek ben az országokban általában nincsenek nagy állami kutatóintézetek /talán csak a nukleáris kutatás kivétel/, nem alakultak ki a "nagytudomány" exkluzív intézményei, s az egyetemek sem váltak az alapkutatás fellegváraivá. A legfontosabb kutatási intézmények a műszaki egyetemek voltak, melyek hagyományosan jó kapcsolatban álltak az ipari kutatással. Természetesen nem tekinthető minden szempontból tökéletesnek a kutatás hely zete ezekben az országokban sem. Az egyetemek gyakran túlságosan is konzervatívak, kevéssé kezdeményezőek. A meglevő állami kutatóintézetek nem elég korszerűek és hatékonyak. Előnyükre szolgál viszont határozott nyitottságuk, mind a külföldi kutatóintézetek, mind a külföldi egyetemek felé. • A felmérés szerzői mégsem tartják követendő példának a három nyugat-európai kormány "benemavatkozási politikáját". Nyomatékosan kijelentik, hogy szükség van szakosított kutatóintézetek állandó munkacsoportjaira, hogy az egyetemektől nem várható valamennyi kutatási terület magasszinvonalu müvelése. Hangsúlyozzák, a kutatás nem összpontosulhat csupán intellektuális 3/ FREEMAN, С. - YOUNG,A.: The research and development effort in Western Europe, North America and the Soviet Union. An experimental international comparison of research expenditures and manpower in 1962. /K+F erőfeszítések Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és a Szovjetunióban. Nemzetközi összehasonlítás az 1962.évi kutatási kiadásokról és munkaerőről./ Par is,1965, OECD. 152 p. The technological gap between OECD member countries. /Műszaki rés az OECD tagországok között./ Paris,1968, OECD. Gaps in technology. /Rések a technológiában./ Paris,1968, OECD. 4/ JOHNSON, H.G. : The economics of the "brain drain": the Canadian case. /A "brain drain" gazdaságtana: Kanada példája./ = Minerva /London/,1965.3-vol.3.no. 299-311. P. KIDD.C.V.: The economics of the "brain drain". /А "brain drain" gazdasag tana./ = Minerva /London/, 1965.4.vol.1.no. 105-10?.p. JOHNSON,H.G.: The economics of the "brain drain". /А "brain drain" gazdaságtana./ = Minerva /London/, 1966.4.vol .2.no . 273-274.p. THOMAS, В.: The international circulation of human capital. /Az emberi tőke nemzetközi cirkulációja./ = Minerva /London/,1967.5. vol.4.no. 479-506.p. The brain drain. Ed.by W.Adams. New York - London, 1968.Macmillan-Collier Macmillan . XIII, 273 p. 28
