Tudományszervezési Tájékoztató, 1978
1. szám - Szemle
rül alkalmazásra a rendszer-megközelités—, amelyek nem oldhatók meg anélkül, hogy a hosszúlejáratú tudományos és műszaki tényezőket, valamint a társadalmi-gazdasági kritériumokat ne vennék számitásba. Valójában a különböző fajta tevékenység /ipar, mezőgazdaság, egészségügy, közigazgatás stb./ politikai tervezésénél minden esetben a technológiai fejlődés által kialakitott helyzetekkel foglalkozunk. Az alábbi megközelités /9-ábra/ például megfelelő alapot nyújt a problémamegoldásban való együttműködésre, egyrészt a technológiai elemzés elmélete és módszertana fejlesztésében érdekelt rendszerelemzők, másrészt azok között a természettudósok között, akik fel kivánják használni a rendszer-megközelités módszerét a tudományos és technológiai tényezők számbavételét igénylő modellezésnél és politikai tervezésnél. 9.ábra A 9«á.bra valamely fejlesztési politika tervezés e számára, a technológiai fejlődés által létrehozott állapot adta teret ábrázolja. A T a v abszcissza tengelyhez vannak rendelve az elérhető technológiák —T^...T n jelzéssel— a technológiai család figyelembe vételével.Ezek a széles körben ismert és gyakorlatilag használatos technológiákkal kezdődnek és az adott körülmények között hipotetikus, vagy elméletileg lehetségesnek tartottakkal folytatódnak. Az E* ordinátán található egy "alkalmazhatósági mutató" /feasibility index/ E^ ... E n jelöléssel. Ez utóbbi jelzi azoknak a technológiáknak a helyzetét, amelyek gazdaságilag alkalmazhatók és azokét, amelyek az adott körülmények között nem valósithatók meg. Az a mező, amelyet a fejlesztési politika tervezésekor számitásba kell venni, gyorsan változhat. Egyrészt a K+F eredményeként létrejöhet a tudomány és technológia szempontjából elérhető /hozzáférhető/ technológiáknak a kiterjedt hálózata, másrészt a társadalom gazdagabbá válhat, vagy éppenséggel valamely feltűnően jelentkező szükséglet által befolyásolva megváltoztatja a gazdasági kritériumot, és ezáltal a technológia javulása egy megfelelőbb ráforditás/eredmény mutatóhoz vezethet. Meg kell emliteni, hogy az alkalmazott rendszerelemzés modern eljárásai a technológia területén nemcsak lehetővé teszik a minőség és szerkezet ilyen tendenciáinak az elemzését, hanem kifejezetten szükségesnek tartják, hogy mennyiségi vonatkozásban is becslések készüljenek a' mezőkben található jövőbeli állapotokról. Az alkalmazás fő hangsúlya ilyen elemzéseknél a "technológiai helyettesítés modell" -jén és a kölcsönhatás-elemzés módszerén van. 14
