Tudományszervezési Tájékoztató, 1978
1. szám - Bibliográfia
fizika, a kémia, a biológia, a környezeti tudományok területén. Ezeknek legtöbbször az a hátrányuk, hogy kiragadott szakmai kérdéseket tárgyalnak, s nem társadalmi összefüggéseikben mutatják be az egyes tudományágakat. A Wolke összeállításában megjelent tanulmánygyűjtemény ezt a hiányt kívánja pótolni; az egyes szakkollégiumok kiegészítő olvasmányaként szolgáihat. Az egyes tanulmányok tárgyalásmódja közérthető, gondolatébresztő és vitára ösztönző. A tárgyalt témakörök, többek között, a következők: energia, technika és az ember története; a nukleáris felgyorsulás; szemétből elektromosság; a pazarló ember. A gyűjtemény az egyetemi hallgatókon kivül mindazokhoz szól, akik tájékozódni kívánnak a technikai társadalom problémáiban. MOTROSILOVA,N.V.: Nauka i ucsenüe V uszlovijah szovremennogo kapilizma. Moszkva,1976 T Nauka. 256 p. A tudomány és a tudós a modern kapitalizmusban. Motrosilova a konkrét történeti háttér felvázolásával, széles körű tényanyag felhasználásával jellemzi a tudományos kutatási folyamat belső törvényszerűségei és a tudomány fejlődésének társadalmi feltételei közötti objektive létező és egyre növekvő ellentmondást a kapitalizmusban. A szerző meggyőzően mutatja be a konfliktus kiéleződését a termelőerők határtalan fejlődése és a polgári társadalom azon sajátosságai között, amelyek akadályozzák ennek a potenciális lehetőségnek a megvalósulását . A tudomány egyre növekvő mértékben függ a modern kapitalizmus társadalmi viszony aitól.E függés konkrét formái:a tudományos-műszaki kutatómunka alárendelése a nagy magántársaságok érdekeinek, a kapitalista állam szerepének erősödése a tudományos tevékenység irányításában, a K+F militarizálódása. A szerző a kapitalizmus és a tudomány ellentétének elmélyülését gazdasági, szociológiai, politikai és szervezésiirányítási szinteken vizsgálja. Az aránytalanságok közé tartozik még az alapkutatások alábecsülése, a tudományágak egyoldalú fejlesztése, valamint a kapitalista államok és régiók tudományos-műszaki fejlettségének egyenlőtlensége. The political economy of science. Ed.by H.Rose, S.Rose . London, 1976. Macmillan. XXVI, 218 p. /Critical social studies./ A tudomány politikai gazdaságtana. MTA Az Uj Baloldal radikális tudományos mozgalmának nézeteit foglalja össze a kiadvány a tudomány jelenlegi válságáról, annak okairól. A tudomány politikai gazdaságtana cimü kötettel egyidőben jelent meg A tudomány radikalizálódása cimü kiadvány is, s mindkettő közös alcime "A természettudományok ideológiája" jelzi, hogy a szerzők elsősorban világnézeti szempontból vizsgálják a tudomány társadalmi szerepét. A radikálisok tudomány-mozgalma a hatvanas években egyre több tudóst nyert meg magának; ennek okai részben az indokinai háborúban, részben a szennyeződés katasztrofális fokozódásában kereshetők. Egyre többször vetették fel a tudósok a kérdést:kié is a tudomány; ki fizet érte; ki dönt felőle; ki élvezi eredményeit. A tudomány társadalmi szerepét mai társadalmunkban nem lehet megérteni és kritikus szemmel értelmezni az ideológiai alapok tisztázása nélkül. Ezért A tudomány politikai gazdaságtana cimü kiadvány első tanulmánya Marxhoz és Engelshez nyul vissza, s megvizsgálja, hogy vélekedtek a tudományról, a kutatásról és azok problémáiról. A második tanulmány a tudomány intézményesedéséne к korával foglalkozik, s azt a nem csupán elméleti jelentőségű kérdést taglalja, vajon a tudomány a marxista terminológia szerint az alap vagy a felépitmény része-e. A következő 102
