Tudományszervezési Tájékoztató, 1977
1. szám - Figyelő
sem biztos, hogy kereskedelmileg kifizetődő-e. Az információban rejlő tőke nem olyan természetű, mellyel a vállalat állami támogatást nyerhet. Ez az anyagi probléma sok kisvállalatot visszatart. Ésszerű lenne több laboratórium kutatási együttműködése és szabad információcseréje, ez azonban ellentmond a kapitalista rendszer követelményeinek, mely inkább az óvatosságot és titkosságot támogatja. Mivel a kapitalista termelési rendszerben a vállalatok képtelenek azt a tudományos és műszaki infrastruktúrát kialakítani, mely kívánatos lenne az ország gazdasági növekedése szempontjából, az államnak kell erre közbelépnie. Az állam ipari K+F erőforrásainak optimális elosztásával letörné a kutatási konzervativizmust, s előírásaival hozzájárulna a nem-kivánatos kutatási melléktermékek felszámolásához, illetve megelőzéséhez. — KALLEBERG, R.: On industrial research and development in the Scandinavian countries. /Ipari K+F a skandináviai országokban./ = Acta Sociologica /К/benhavn/, 1976.3-no. N.É. Mely kutatási területek kapjanak prioritást? Nagy—Britannia gazdasági helyzetének nehézségei, ezen belül elsősorban az infláció kihatásai erősen érződnek a tudományos kutatásokat finanszírozó két intézmény: a Tudományos Kutatási Tanács és az Egyetemi Kutatási Alapok Bizottságának költségvetésén is. A jelenlegi gazdasági körülmények között az alapkutatás ok nyilvánvaló módon háttérbe szorulnak. Ha egy fejlettoország hátat fordit az alapkutatásoknak, az meglehetősen ellentmondásos helyzetet teremt. A jelenleg felmerülő kérdés tulajdonképpen az, vajon a tudományos kutatásokra rendelkezésre álló szűkös alapokat hogyan osszák el, mely területeknek biztosítsanak prioritást. A prioritások meghatározására elsősorban a tudományos tanácsok lehetnek hatással. Jelenlegi törekvésük főként a vezető tudományágak költségvetésének megnyirbálására irányul, mégpedig azon kutatási területek helyzetének javítása érdekében, amelyek az ipar fejlődése szempontjából fontosaknak tekinthetők. Egy ilyen irányvonal folytatása esetén azonban alaposan fontolóra kell venni azt, vajon a tudományos kutatási eredmények gyorsuló tendenciája következtében az alapkutatások háttérbe szorítása esetleg számos nagyjelentőségű tudományos felfedezésről való lemondást jelent. Jelenleg a magfizika és a csillagászat az a két tudományterület, amelyik a leginkább van forrongásban, s amelynek területén uj nagyjelentőségű tudományos eredmények várhatók. A nukleáris fizika területét érintő kutatásokkal szembeni ellenvetések elsősorban a kutatások rendkívül költséges voltára hivatkoznak. Másrészt a közvéleménynek az ezen a területen folyó nagyösszegü kutatásokkal szembeni ellenérzését az táplálja, hogy az uj eredmények, illetve az újonnan felfedezett részecskék csupán már ismert elméleteket látszanak igazolni, korszakalkotó uj eredményeket nem ígérnek. A csillagászat területén azonban Nagy-Britannia jónéhány zseniális koponyával büszkélkedhet, s éppen ez az a terület, ahol a közeljövőben a leggyorsabb fejlődés várható. A pénzügyi válság két csillagászati program sorsát fenyegeti. Az egyik egy uj optikai teleszkóp kidolgozása, a másik pedig a korlátozott brit űrkutatási program, amely egy brit kisérleti bolygónak amerikai rakéta általi fellövésére vonatkozik. Az optikai teleszkópok az utóbbi időben nem vitték sokkal előbbre a csillagászat fejlődését, a brit mübolygók azonban igen jelentős felfedezéseket tettek. — WRIGHT, P.: Dwindling budget forces Science Research Council to reassess its spending priorities. /А Tudomány Kutató Tanács átértékeli ráforditási prioritásait./ = The Times /London/,1976.okt.22. ?. Egy multinacionális vállalat elnökének véleménye a K+F-ről A Pfizer Inc. amerikai multinacionális nagyvállalat gyógyszereket és mezőgaz85
