Tudományszervezési Tájékoztató, 1977
1. szám - Figyelő
A tapasztalat azt mutatja, hogy az alapkutatást sem kulturális, sem technológiai téren nem lehet felhasználni, ha a felhasználni kivánó ország maga nem aktiv az adott területen; egy ország csak ugy alkalmazhatja egy másiknak a technológiai eredményeit, ha van ugyanazon a területen —ha ugyan nem ugyanazon a témán—> dolgozó csoportja, amely képes ezeket az eredményeket teljesen megérteni. Kérdés : Milyen Franciaország helyzete az alapkutatások terén a többi országhoz viszonyítva? Aigrain : Az alapkutatások szervezete az európai országokban igen sokféle. Léteznek-e jó és rossz alapkutatási szervezetek? A kérdés megértéséhez azt kell megvizsgálni, hogy az alapkutatások betöltik-e hármas szerepüket? Az alapkutatások elszigetelése a felsőoktatástól általában rossz dolog, de a helyzet feltárásához nem elég a szervezeti sémákat nézni. Az alapkutatások nagy része Franciaországban a Tudományos Kutatások Országos Központjában /CNRS/ folyik. De a CNRS laboratóriumainak 75 %át egyetemi tanárok vezetik; a CNRS laboratóriumaiban vagy társlaboratóriumaiban dolgozó, a CNRS által és a felsőoktatás által fizetett kutatók között szoros szimbiózis alakult ki, s igy az adminisztratív megkülönböztetés a gyakorlatban nem jelent szétválást. A francia rendszer leginkább abban tér el a többitől, hogy a CNRS módszere megfelelő és elég fogékony ahhoz, hogy érdekelje felsőoktatásunkat. Az alapkutatás csak akkor hatékony, ha kapcsolatban áll a technológiai körökkel és a nagyközönséggel, hogy betölthesse kulturális szerepét. Franciaországban kevés az olyan tudós, aki azon fáradozik, hogy megértesse a nagyközönséggel, voltaképpen mit is csinál? A CNRS jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megnyíljon a legkülönfélébb szintű közönség előtt. Van néhány ismeretterjesztő könyv is, ami jó példa arra, mit kellene minden tudományban csinálni. Ilyen például Jean-Claude Pecker "Mondd, papa" cimü könyve, amely a csillagászatról magyaráz a gyerekeknek. A technológiai K+F szerződések —legyenek ipariak, biológiaiak vagy más technológiai jellegűek— elégtelenül fejlődtek. Kérdés : Hogyan látja a tudomány hozzájárulását a gazdasági haladáshoz? Aigrain : A közhiedelemmel ellentétben az alapkutatások nyomán általában nem indul el ipari tevékenység; ellenkezőleg, az ismert szennyező ipari tevékenységek nagy része tudományosan nem alátámasztott, ezért is szennyező. Nem lehetett "jó kompromisszumot" létrehozni a hatékonyság és a külső hatások között. Csak a megismerés után lehet választani, különben csak kísérletezésre van mód, ami igen drága mulatság. Kérdés : Ön szerint is sok még a tennivaló a megértés és a megértetés terén? Ai brain : Eddig a tudósok és a technológusok nagy része nem sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel. Átengedték a terepet olyan embereknek, akiknek több idejük volt és akik hamis eszméket alakítottak ki. Ez nem az első eset, hogy maradi eszmék jelennek meg e területen. Nemcsak arra van szükség, hogy a tudomány fejlődjék, hanem arra is, hogy megértsék. A fizikában, de némileg a biológiában is, néhány év óta nagy erőfeszítéseket tesznek olyan eszközök előállítására, amelyeknek egyetlen célja э z alapvető törvényszerűségek felfedezése. Az utóbbi évekig nem fordítottak jelentős összegeket jelenségek, még kevésbé törvényszerűségek felfedezésére. Teljesen reális a tudósoknak az erőfeszitése, hogy megismertessék a nemzettel kutatási eredményeiket. E tekintetben jelentős különbség van a francia és az amerikai tudósok között. Az amerikai tudós ideje nagy részét arra forditja, hogy megmagyarázza a közönségnek, mit csinál; a francia tudós erre lényegesen kevesebb időt áldoz, ennek pedig valószínűleg súlyos következményei lesznek a francia kutatásra. A nemzetközi kutatási kapcsolatok nem ujkeletüek; ám káros, hogy túlságosan csak az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra szorítkoznak. Szerintem súlyos tévedés a tudományt nemzetközi, politikai, gazdaság, védelmi kooperációt teremtő kötelékként felhasználni. A tudományos "kötél" nem elég szilárd, és nem elég olcsó ahhoz, hogy ilymódon pazaroljuk el. A politikai kapcsolatokat máshol 75
