Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Szemle

У ran számviteli problémává egyszerűsítik. - A kutatómunka hatékonyságának értékelésekor számos egyéb tényező mellett figyelembe kell venni a nem számszerűsíthető tényezőket is. Ezek közül itt elsősorban olyan szociális eredményeket emelünk ki mint például a nehéz és szakképzettséghez nem kötött fizikai munka megszüntetése, egészségre ártalmas munkafolyamatok kiküszöbölése, a munkafeltételek javitása, a munkavédelem szintjének emelése, munkahelyi sérülések és munkaköri megbetegedések elháritása, a dolgozók életfeltételeinek és életmódjának javitása. Mindezek mellett honvédelmi, politikai, kulturális stb. szempontok mérlegelése is szükséges. A HATÉKONYSÁGMÉRÉS ÉS AZ ÉRDEKELTSÉGI RENDSZER EGYES ÖSSZEFÜGGÉSEI A kutatási program eredményeinek, hatásának, ipari hasznosulásának vizsgálata nem végezhető el az érvényesülő érdekek és érdekeltségek vizsgálata nélkül. Miután az érdek cselekvésre ösztönöz és alapvetően meghatározza a cselekvés célirányosságát, szükséges az érdekviszonyok elemeinek vizsgálata. A cél annak megállapitása, hogy az egyéni, a vállalati és a társadalmi érdek miként érvényesül és hat, milyen ezek kölcsönhatása, elősegiti-e vagy gátolja az eredmények létrejöttét és széles körű elterjedését. Ezért a kutatók és a kutatóhelyek, valamint a felhasználók érdekeltségét kell vizsgálni az ipari hasznosulásban. Ennek kell megfelelnie az alkalmazandó mérési módszernek. A kutatás-fejlesztés elkülönitett pénzügyi alapjának létrehozását elsősorban az indokolja, hogy a tudományos eredmények létrehozása és alkalmazása időben szétválik. Amikor a K+F munka végzéséhez szükséges pénzügyi alapoknak rendelkezésre kell állniuk, még nem realizálódhat e munka eredménye. Ráforditásai tehát egy olyan folyamat eredményességét rontanák, amellyel azok nincsenek közvetlen kapcsolatban, igy a rövidtávú érdek, illetve a vállalat adott lehetőségei függvénye lenne a jövőbeni tevékenysége érdekében végzendő, vagy végeztetendő kutatómunka. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy az időben lezajló K+F folyamat célrendszerét a következő tervezési időszak/ok/ termelése határozza meg, éppen az, amelynek tudományos-műszaki megalapozását kivánja biztositani. Pénzügyi alapját pedig a jelenlegi termelés /és felhasználás helyét illetően jelentős mértékben a termelés szerkezete/ biztosítja. Mai helyzetünkben a központosított MŰFA alapokon kivüli rész a termelési szerkezetre konzerváló hatást fejt ki. A központositott rész is csupán akkor változtat a jelenlegi szerkezeten, ha célrendszere a perspektiv fejlesztési célkitűzésekben érvényesiti a struktura átalakitási törekvéseket. Amennyiben a termelési struktura módositását kutatási oldalról is megfelelően kivánjuk megalapozni, ugy biztositani kell ezek pénzügyi alapjait és azt, hogy az alapok folyamatosan rendelkezésre álljanak. A vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutató-fejlesztő intézetekben —elsősorban finanszírozási okokra visszavezethetően— a kutatás 11/ Az érdek érvényesülésének általában meghatározott feltételei vannak, vagyis érvényesülése konkrét feltételek teljesüléséhez fűződik. E feltételek meghatározzák az érdek által mozgatott cselekvés közvetlen és konkrét irányait. Az érdeknek ezt a konkrét irányultságát nevezzük érdekeltségnek. Az érdek az érdekeltségben konkretizálódik. /MEGYERI E.: Jövedelmezőség és vállalati érdekeltség. Budapest,1969«Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 12.

р./ 16