Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Szemle

E modell elemeit felhasználva felbecsülhető mind az egyes kutatási programok megvalósításának hatékonysága, mind a tudományos eredmények alkalmazásának népgazdasági hatása. Hasonlóan az OMFB-hez, a szaktárcák /igy többek között a KGM, a NIM,az ÉVM/ is módszertani ajánl á-sokat dolgoztak ki a kutatáshatékonyság vizsgálatára. Ezek közül külön is kiemelendő a legjelentősebb műszaki fejlesztési alapot felhasználó g é p i p a r ilyen irányú tevékenysége. A KGM 1966-ban és 1970ben tanulmányt adott ki "A kutatás-fejlesztés hatékonysága" cimmel, amelyben egyrészt áttekintést ad a nemzetközi eredményekről, másrészt módszertant ismertet a hazai vizsgálatok lehetőségeiről. "A Kohó- és Gépipari Minisztérium kutatási-fejlesztési célprogram rendszere" c. kiadványban megtalálható az ágazati célprogramok kidolgozásának módszertana. Hasonló módszertani ajánlások készültek más tárcák területén is. A módszerek általános elterjedtségéről azonban e területen sem beszélhetünk, noha megállapítható, hogy a jelentős kutatási programok kidolgozása előtt valóban készülnek elemző tanulmányok. Ezek a vizsgálatok tartalmaznak olyan elemeket, amelyek a kutatómunka hatékonyságára utalnak, de nem adják a kutatási program komplex hatékonysági értékelését. Ugyancsak készülnek utólagos értékelések mind az OMFB, mind a tárcák területén, amelyek kitérnek a kutató munka hatékonyságára, az azt befolyásoló tényezőkre, és elemzik a pozitiv és negativ hatásokat. Az 1970-es évek elején a gépipar jelentős részét átfogó /mintegy 150 kutatásifejlesztési témára kiterjedő/ hatékonysági vizsgálat folyt.9/ Fentieken tul nem szervezetten, eseti jelleggel, különböző kutató-fejlesztő intézetekben és egyéb kutatóhelyeken is végeznek egy-egy kutatási-fejlesztési témával kapcsolatban hatékonysági vizsgálatot. Ezek módszere azonban rendkivül heterogén. A MÉRÉS HELYE A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉBEN A TÉNYLEGES HATÉKONYSÁG MÉRÉSÉNEK IGÉNYE, SZÜKSÉGESSÉGE ÉS LEHETŐSÉGE Mint a korábbi időben, ma is, a jövőben pedig még fokozottabban fog jelentkezni a hatékonyságmérés igénye. Szükséges a kutatómunka hatékonyságának mérése a kutatási program kitűzése előtt /a szóbajöhető témák közötti rangsorolás/, az egyes kutatási témák kidolgozása során és utólagos értékelésüknél egyaránt. Ennek megfelelően előzetesek, közbensők és utólagosak a hatékonyság vizsgálatok. Hatásintervallumukat tekintve vállalati, iparági, vagy népgazdasági számbavétel történhet. A szűkebben értelmezett kutatáshatékonysági vizsgálat elsősorban elvi jellegű, jórészt kva 1 itativ vizsgálat elvégzését kivánja meg. Egyrészt: mit, kik, kikkel, hol, hogyan kutassanak stb., beleértve a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek mérlegelését is. Másrészt a folyamat befejezése után arra ad választ, hogy mit végeztek el, kik, hol, hogyan érték el az eredményeket, mennyiben vették igénybe a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit. A tágabb értelemben vett kutatáshatékonysági vizsgálathoz fentieken tul a kutatómunkához igen gyakran kapcsolódó beruházás, illetve a termelés gazdaságosságának kvantitativ vizsgálatát is el kell végezni. Ez utóbbiak /beruházás, ter9/ A vizsgálat egyes eredményeiről számol be PÁLINKÁS J.: A gyártmányfejlesztés hatékonyságvizsgálatának gépipari tapasztalatai c. cikkében. = Iparpolitikai Tájékoztató, 1973.5.no. 3-7.p. 13