Tudományszervezési Tájékoztató, 1976
1. szám - Bibliográfia
ramnak egyik eredménye. A program keretén belül négy müvet terveztek be; az első, Back, Dalborg és Otterbeck közös müve 1970-ben jelent meg svédül. Ezt követte Back: Döntéskoordináció, és Otterbeck: Elhelyezés és stratégiai tervezés c. munkája . Dalborg a K+F szervezeti változásai és a vállalatok elhelyezése közötti összefüggést vizsgálja. A korábbi tanulmányokban a helykiválasztást számos helyi tényezőre vezették vissza. Dalborg azonban a következő két alapvető feltevésből kiindulva elemzi a kérdést: a/ bár az elhelyezési tényezők segitenek feltárni a vállalat áttelepítési döntésének okait, e döntés hosszú idő döntéssorozatának eredménye és a vállalati tevékenység számtalan aspektusát öleli fel; b/ az egységek létesítése, áthelyezése és megszüntetése csupán egyik része a szervezetek és a terület összes strukturális változásának. E feltevések szem előtt tartásával tárgyalja a mü a K+F forgalmát, a vállalati stratégiát, a vállalati szerkezetet, a szétválást és az integrációt, végül kilenc esettanulmányt is közöl. DRUESNE,G. : Le Centre National de la Recherche Scientifique. Paris, 1975 »Masson • VI, 372 p. /Organisation et politique de la recherche scientifique. 1./ A Tudományos Kutatás Országos Köz"A tudományos kutatás szervezete és politikája" cimü sorozat első köteteként megjelenő kiadvány Francia0 r s z á g egyik legrégibb és mind a mai napig legjelentősebb tudománypolitikai intézményét mutatja be. A CNRS 1939-ben alakult. Feladatait az 1959«évi kormányrendelet a következőképpen határozta meg: a tudomány fejlődése vagy az ország gazdasági élete szempontjából fontos kutatások végzése; az ország tudományos életének ösztönzése és támogatása; alap- és alkalmazott kutatást végző laboratóriumok létesítése vagy szubvencionálása; az értékes tudományos irodalom publikálásának biztosítása; a kutatóképzés megszervezése és ellenőrzése; a szakemberek továbbképzése. A könyv igen alaposan mutatja be a CNRS felépítését, tevékenységét és az ország tudományos életében betöltött szerepét. Az első rész a CNRS kutatásigazgató funkcióját ismerteti, a második rész a CNRS-ben folyó kutató tevékenységről számol be, a harmadik rész témája pedig a kutatási eredmények értékesítése. Forschungsbewusstsein in Österreich. Wien - New York,1973,Springer. 56 p. /Veröffentlichung des Bundesministeriums für Wissenschaft und Forschung./ Kutatás-tudat Ausztriában. , MTA A kutatás-tudat fogalmán a közvéleményben, a tudományos kutatás társadalmi szerepéről és jelentőségéről kialakult nézeteket értik. Ausztriában a Tudományos és Kutatási Minisztérium megbízásából készítettek tanulmányt a közvélemény e kevéssé ismert szektoráról. A vizsgálat számára a kutatási tudat 11 dimenzióját különböztették meg: célkitűzések, az igényelt kutatási tevékenység súlypontjai, a kutatásfinanszírozás súlypontjai, a kutatási területek súlypontjai, a súlypontok meghatározásának elvei az egyes kutatási területeken, a kutatási kiadások nagysága, a kutatástámogatás módja, a tervezés színvonala, a kutatás hatékonyságának értékelése, a kutatók képzése, a nemzetközi tudományos együttműködés. Az egyes dimenziók tartalmi körülhatárolása után a kiadvány ismerteti a közvéleménykutatások eredményeit. A kutatással kapcsolatos véleményeknek öt fő típusát különböztették meg: tudományba vetett hit, gyakorlatba vetett hit, tervezésbe vetett hit, racionális ellenszenv a technokrácia iránt, irracionális ellenszenv a technokrácia iránt. A vizsgálati személyeket négy csoportból választották: 103 főiskolai oktatót /30 professzort, 22 docenst és 51 ta98
