Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Figyelő

A vállalatok nagysága is szerepet játszik az együttes K+F-ben való részvételben. Minél nagyobb egy vállalat, annál érzékenyebben reagál a trösztellenes irányelveknek a kooperációs K+F-re gyakorolt hatására. Olyan vállalatok, amelyek bizonyos területen uralkodóak, nem szivesen vesznek részt az e területen folyó kooperációs K+F munkában. Egy másik jelentés, amelyet a Kereskedelmi Műszaki Felügyelőség /СТАВ/ készített, megállapította —ellentétesen az IRI eredményeivel—, hogy megfelelő irányítás mellett a K+F konzorciumok nem vezetnek trösztellenes szemlélethez. A jelentés számos példát hoz a kooperációs K+F-re az energiaipar területén. Ezek, többek között, olyan többszörös konzorciumok szervezése, ahol két vagy több konzorcium egymástól függetlenül, egymással versenyezve működik; egymással versenyző K+F csoportok egyetlen konzorciumba szervezése; az alapkutatásokra tör ténő összpontosítás; kis vagy közepes cégek bevonása, amelyek egyedül működve nem tudják a sikeres ujitásokhoz szükséges potenciált megszerezni; a fejlett ismereteknek nemcsak a konzorcium tagjai számára, hanem más illetékes szervezet számára is hozzáférhetővé tétele; "összejátszás" elleni védelem nyújtása és a közületi szervek bevonása a döntéshozatalba. A K+F konzorciumokban való részvétel fokozására javaslatok készülnek az energiaipari K+F konzorciumok kialakításához és ezeket más iparágakban is hasznosítani lehet. — Constraints to cooperative R+D. /Akadályok a kooperációs K+F-ben./ = Research Management /New York/, 1975.2.no. 4-5.

p. w p mogatásával kezdeményezték 1968-ban a JCJS /Japán Tudományokat Tanulmányozó Egyesült Bizottság/ és a JSPS /a Tudomány Fejlesztésére alakult Japán Társaság/ kutatási együttműködését a társadalom- és az irodalomtudományok térületén. A JSPS nagy hagyományokkal rendelkező szervezet. 1932-től 1960-ig magánszervezetként, a trónörökös irányítása mellett támogatta a természettudományi kutatásokat. A háború után a programok finanszírozását fokozatosan átvette az Oktatásügyi Minisztérium, majd 1967-ben a szervezet a Minisztérium irányítása alá került. Az utóbbi években a JSPS-nél társadalomtudományi kutatásokat is végeznek. A JSPS átszervezése és uj tartalommal megtöltése, valamint a szervezet fokozott részvétele a nemzetközi kutatási együttműködésben a japán kormányzatban és társadalomban végbement változások eredménye. A növekvő gazdasági jólét és az ország elzárkózásának feloldása elősegitette az oktatási és kulturális programok alkalmazását, mind országon belül, mind azon kivül. Számos gazdasági vállalkozás létesített alapítványt a kutatások és a nemzetközi tudóscsere támogatására. A nemzetközi kutatási együttműködés területén kiemelkedő szerepe van a JSPS és a JCJS közös tevékenységének. A kutatások koordinálás a érdekében a két szervezet képviselői minden második évben találkoznak. A legutóbbi találkozó 1974 juniusában volt. Az együttműködés nemcsak a költségmegosztást jelenti, hanem megjavította a kutatás minőségét mindkét országban, társadalomtudományi elméleteket dolgoztak ki és bővítették a jövőbeni kutatás adatbázis át . USA-japán együttműködés a társadalomtudományok kutatására Az Egyesült Államok és Japán tudományos együttműködésének alapja az 1961ben Kennedy elnök és Ikeda miniszterelnök által aláirt megállapodás, ami egy kétoldalú szervezet, a CULCON /az Egyesült Államok-Japán Konferenciája a Kulturális és Oktatási Együttműködésre/ létesítését eredményezte, E szervezet táA közös munkák között szerepel a Japán megszállására vonatkozó bibliográfiai adatok összeállítása; kutatás annak feltárására, hogy milyen tényezők, befolyásolják az amerikaiak és japánok egymásról alkotott véleményét; kutatások a két ország kapcsolatára vonatkozóan az első világháborútól a mandzsúriai incidensig; kutatás a háború utáni megszállás társadalmi, politikai és kulturális hatásai feltárására. Az utóbbi idők tanulmányai között szerepel a beszélt japán nyelvre vonatkozó társadalomlingvisztikai munka 93