Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Szemle

AZ ALKALMAZOTT KUTATÁS KETTŐS SZEREPE Az alkalmazott és a fejlesztéssel kapcsolatos kutatás kettős szerepet játszik: előkésziti a termelésben realizálódó műszaki fejlesztést, s maga is igényt tart a gaz­dasági élet által előállított anyagokra és technikákra. Bár a tudomány termelőerővé vált, továbbra is megőrizte jellemző és sajátos tu­lajdonságait: a siker bizonytalan jellegét, az eredmények és az alkalmazásukból szár­mazó haszon meghatározatlanságát, a viszonylag hosszú termelési ciklust. A K+F továb­bi fejlődésének alapja a termelés konc entrációja. Ez több okból is szükséges. Először, a tudományos ismereteket csak akkor lehet hatékonyan alkalmazni a termelésben, ha az üzemek koncentrálják termelési eszközeiket és munkaerejüket. Má­sodszor pedig, éppen a tömegtermelés teremti meg az alapját az üzemi tudományos kuta­tóintézetek, szerkesztő irodák, kisérleti laboratóriumok létrehozásának. A tudományos munkaerőt, a rendelkezésre álló anyagi és pénzügyi eszközöket a legfontosabb tudomá­nyos irányokra, a legjelentősebb tudományos-műszaki problémák megoldására kell kon­centrálni. A K+F koncentrációjára erősen hat a tudomány és a termelés egybeolvadása — olyan koncentrációs formák jönnek létre, mint a tudományos termelési egyesülések, a szakositott tudományos és műszaki szervezetekkel rendelkező iparegyesülések. A kon­centrálódás folyamán a K+F társadalmasodási foka kétféleképpen is nö: egyrészt az in­tegrálódás, másrészt a központosítás révén. Az integrációra jellemző koncentrációs formák a tudományos termelési egyesülések, a vállalati kutató, szerkesz­tő, tervező irodák. A K+F centralizációját nemcsak a tudomány és a termelés összeolvadása idézi elő, hanem a tudományfejlődés törvényszerűségei is, kü­lönösen pedig a kutatás komplex jellegének megerősödése. Ennek a jelenségnek felelnek meg a nagy tudományos központok, a komplex tudományos-műszaki szervezetek. t A GAZDASÁGI MÓDSZEREK JELENTŐSÉGE A tudomány és a termelés érintkezési felületén kialakuló szervezeti formák meg­követelik, s egyben meg is gvorsitják a tudományos eredmények alkalmazását. A kutatás koncentrációja és centralizációja, a tudomány és a termelés integrációja tulajdonkép­pen a tudományos-műszaki forradalom következménye. Az SZKP 24. kong­resszusa határozatot hozott a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak szerves összekapcsolására a szocialista gazdasági rendszer előnyeivel. A szocialista tudomány legfőbb előnyei közé tartoznak a K+F területén is érvényesülő szocialista termelési viszonyok. A termelési eszközök szocialista tulajdona a KGST országokban lehetővé teszi a tudomány állandó fejlesztését. Emlitésre méltó előny továbbá, hogy a szocialista országok tervszerűen fejleszthetik a tudományt, s nemcsak egyes prog­ramok vagy problémacsoportok keretében, mint a kapitalista országok, hanem a tudomá­nyos élet minden ágára kiterjedően. A szocialista termelési viszonyok lehetővé teszik a tudományos munkaerő, valamint az anyagi és pénzügyi eszközök koncentrálását a leg­fontosabb problémák megoldására. A tudomány és a technika integrációs folyamatát erő­siti a szocialista országok együttműködésének kibővülése. A szo­cialista országok egynemű társadalmi-gazdasági felépitménye megakadályozza a nemzet­közi együttműködésben előforduló antagonisztikus ellentétek kialakulását. A szocia­lista országokban a kutatás vezetési rendszerét, szervezetét erősebben határozzák meg a társadalmi-gazdasági tényezők, mint az általános szociális tényezők. A tudomány vezetésében három fő irányvonal különböztethető meg: a politi­kai vezetés, a tulajdonképpeni tudományos vezetés, és a gazdasági vezetés. A tudomány politikai irányitása a központi állami szervek feladata; az irányitás célja a tudományfejlődés egybehangolása a honvédelem szükségleteivel, valamint a szocialista integráció elősegitése. A tudományos vezetés jellemzőit az alkotó folyamatok szabják meg. A vezetés feladata a tudományos kollektivák kialakitása, optimális kvalifikációs megoszlásuk tanulmányozása, tudományos tájékoztató szolgálatok szervezése a tudomá­nyos intézményeken belül stb. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom