Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Figyelő

és olyan munkát végeznek, amiből gyakorlati haszon is származhat. — Couper les ailes aux recherches sur contracts? /Támadás a szerződéses kutatások ellen./ = Le Monde /Paris/,1975.

Jul.22. 11.

p. R T Újdonság a szovjet tudomány finanszírozásába n A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása uj formák keresését és bevezetését igényli a szovjet tudomány finanszírozásában. A kérdés különös élességgel vetődik fel a vegyiparban, amelynek tudományos hálózatába pillanatnyilag több mint száz tudományos kutatóintézet, szerkesztőintézet és azok filiáléi tartoznak. A tudomány finanszírozásában a kilencedik ötéves terv folyamán következett be a fordulat. Ehhez felhasználták az elektrotechnikai iparban gyűjtött tapasztalatot, ahol az uj technika folyamatos tervezésének rendszerét alkalmazzák: a tudományos-műszaki fejlesztést és az uj terméktípusok. sorozatgyártásának beinditását közös forrásból, a tudomány- és technikafejlesztés egységes alapjából finanszírozzák. A tudományos kutatói, a tervezőszerkesztői és a kisérleti munka sokféle forrása ellenére a finanszírozás tárgya nem maga a tudományos intézmény, hanem az egyes konkrét projektumok. A pénzforrásokkal azok a vezető szervezetek rendelkeznek, melyek felelősek az egész kutatási ciklus lefolytatásáért, és —a gazdasági szerződés szerint— az egyes problémák megoldásának összes résztvevőjét finanszírozzák. Már az uj rendszer alkalmazásának első éveiben lehetővé vált., hogy az intézetek megszabaduljanak a másodrangú témáktól és anyagi-, valamint munkaerő-tartalékukat a legfontosabb problémák megoldására összpontosítsák. Lehetővé vált az is, hogy a kutatási költségeket összehasonlítsák a kapott eredményekkel. 1971-től négy intézetben vezették be kísérletképpen a tudományos szervezetekben folyó tevékenység gazdasági ösztönzésének uj rendszerét. A kiindulási pont az volt, hogy az intézetek munkájának gazdasági ösztönzése és a munkatársak jutalmazása szorosan összefügg azzal a tényleges gazdasági hatékonysággal, melyet a K+F népgazdasági alkalmazásának folyamán kaptak. Az ösztönzési alap fő forrása a bevezetést végző vállalatok nyeresége egy részének visszafizetése. Ez a rendszer a kutatóintézetek és az ipar közvetlen kapcsolatának erősitését is célozza. A vállalatoknál ugyanebből a forrásból származik az ösztönzési alap. A pénzügyi tervben előirányozzák az erre szolgáló anyagi eszközöket. Nagysága függ az évi gazdasági hatékonyságtól és a visszafizetés mértékétől . Az uj rendszer eredményeképpen meggyorsult az uj technika bevezetése — az esetek többségében a fejlesztéstől a bevezetésig 2-3 év telik el. A vázolt anyagi ösztönzési rendszerrel egyidőben kísérletképpen u j bérezési rendszert is bevezettek. Eszerint a munkabér nagyságát nemcsak a tudományos fokozat és a tudományos—pedagógiai munka, hanem főképpen az alkotó munka hatékonysága határozza meg. A tudós kap egy bérminimumot, amely jelenlegi fizetésénél 25-30 %-kal kevesebb; fizetésének többi része attól függ, menynyire járult hozzá a tudomány fejlesztéséhez. Hatékony munka esetén fizetése a jelenlegit 25-50 %-kal is meghaladhatja. Ezt a fizetési rendszert ma már 10 ágazati intézet alkalmazza. 1975 folyamán a vegyipar összes kutatóintézetében, szerkesztőirodájában és vállalatánál áttérnek az uj rendszerre. — POGUDIN,P.: Novoe v finanszirovanii nauki. /Újdonság a tudomány finanszírozásában./ = Ekonomicseszkaja Gazeta /Moszkva/,1975.23.no. 1

3-P- M.Zs. Az amerikai ipar több K + F ráforditást tervez az 1975-1978. idős zakra A korábbi ipari tervekhez viszonyítva az Egyesült Államok ipari K+F ráfordi79