Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

6. szám - Szemle

- mig egyfelől a párt és a kormány tudománypolitikájának megfogalmazása és közreadása jelentős állomás volt a szocialista tudománypolitika fejlődésében, tíert módot adott a kutatásirányitás minden szintjén a tudománypolitikai irány itás kibontakoztatására, vagyis lényegében a tudománypolitika céltudatosabb, egységesebb és tervszerűbb érvényesítésére, - másfelől a tudománypolitikai irányitás hatékonysága nem bizonyult kielégítőnek, s ezért a legfontosabb feladatok közé tartozik ennek hatékonyabbá tétele. A következőkben erre vonatkozó javaslatainkat vázoljuk. A TUDOMÁNYPOLITIKAI IRÁNYÍTÁS FEJLŐDÉSE A LEGFŐBB ELVEKTŐL A RENDSZERBE FOGLALÁSIG Tudománypolitikai irányításról —ennek mai értelmében— csak a 70-es évek elejétől, a párt és a kormány tudománypolitikai irányelveinek részletes kifejtése óta beszélhetünk. Korábban Magyarországon a párt és a kormány tudománypolitikájának tulajdonképpen csak a legáltalánosabb, legfőbb elveit fogalmazták meg. Például: - A Magyar Dolgozók Pártja 1948-as programnyilatkozata már hangsúlyozta, hogy az államnak messzemenő segítséget kell nyújtania a tudományos munkához, s a tudomány művelőinek viszont jelentős szerepet kell vállalniuk a társadalom építésében. - Az ötvenes évektől kezdve több párt- és kormány-határozat szerint biztosítani kell a tudományos kutatómunka és a társadalmi szükségletek összhangját, az erőket és az eszközöket az uj társadalom épitését leginkább előmozdító kutatási feladatok elvégzésére kell koncentrálni stb. Mivel a kutatásirányitás majdnem kizárólagos eszközeként a központosított kutatástervezést tekintették, ezeket a legáltalánosabb tudománypolitikai elveket is lényegében a kutatástervezés feladataiként fogalmazták meg.

2/ Többnyire azonban még a kutatástervezés keretében sem került sor ezek részletes kimunkálására. Létezett tehát tudománypolitika, de az többnyire nem volt alkalmas arra, hogy a cselekvés vezérfonalául szolgáljon a konkrét és operativ kutatásirányitásban.W A gazdaságirányítási reform kibontakozása, az első Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv /OTTKT/ tapasztalatai, majd az MSZMP Politikai Bizottságának a tudományos kutatómunka helyzetéről és a legfontosabb tennivalókról szóló 1966. február 1-i határozata^/ nyomán egyre határozottabb igényként merült fel a szocialista tudomány2/ Ezt a kérdést a jelen anyag összeállítója részletesebben kifejtette "Az országos távlati tudományos kutatási terv sorsa és fontosabb tapasztalatai Magyarországon" c. tanulmányban. = Tudományszervezési Tájékoztató, 1969.1.no. 7-27.

p. 3/ Ugyanerre a következtetésre jutott a szerző az erről részletesebben szóló "A távlati kutatástervezés néhány elvi és módszertani problémája" c. tanulmányában. = Tudományszervezési Tájékoztató, 1970.3-4.no. 390.p. 4/ Pártélet, 1966.6.no. 11-15.p. 665