Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Szemle

az uj technológiák a régiek pótlására? Az ilyen kérdések tükrözte problémákat érdeklődéssel tanulmányozzák mindazokban az országokban, ahol eredményesen alkalmazzák a technikát, s ahol intenziv K+F tevékenységet folytatnak. A KUTATÁS ÉS A FEJLESZTÉS SZEREPE A K+F napjaink közhasználatú szavává vált. Ugy tűnik, lehetővé teszi az összehasonlítást és a közvetlen átmenetet két technológia vagy két iparág között. Maguk a betűk /К és F/ a tevékenységek egészen széles körét fedik; e tevékenységek változatosak és különböző jelentőségűek a bennük foglalt tudományág és a felhasználási céltól függően. Ezért a K+F szerepének elemzése előtt magát a fogalmat /illetve az azt alkotó két betű jelentését/ kell megvizsgálnunk. ALAPKUTATÁS A kutatáshoz tartozik az alapkutatás , amelynek célja a tudásszerzés, a bennünket körülvevő világ jobb megértése. A tudásnál, ismeretszerzésnél nincs meghatározott "végterméke" ennek a tevékenységnek. Az eredmény többnyire valamilyen tanulmány kiadásának formáját ölti, amelyet a világ tudományos közösségének szánnak. A siker mércéje a fogadtatás szintje, a terület művelőinek véleménye. A munka nagy hányadát egyetemi kutatóhelyeken végzik, vagy olyan speciális nemzeti vagy nemzetközi intézményekben, amelyek az ilyen tipusu egyetemekhez kapcsolódnak. A megszerzett tudás nem magántulajdon. A Rutherfordiskola megoldása az atom alapvető szerkezetéről, vagy a DNA molekula megfejtése, amely a cambridge-i team munkája, valóban az egész világ által birtokba vehető tudás. Ugyanigy hozzáférhetők a bolygók szerkezetének feltárásához vezető földtani tanulmányok az összes ez iránt érdeklődő számára. A tudománynak ezt a nemzetközi szabadságát nagyra értékelik a vele foglalkozók, s minden olyan kisérlet, amely e szabadság megnyirbálására irányul, ádáz ellenállásba ütközik. Ez az egyébként dicséretes attitűd egy komoly következménnyel jár: nincs korreláció az alapkutatás elvégzésének és a sikeres alkalmazásnak a helye között. Az a kapacitás, amely az alapkutatás által nyerhető tudás megszerzéséhez kell, nem ugyanaz, mint amit az első izben való bevezetés jelent. Mindehhez természetesen még az időtényező is hozzájárul. A tapasztalat az, hogy igen hosszú idő telik el a tudás megteremtése és első /teljes mértékű/ sikeres alkalmazása között. Számos erőfeszités történt a kettő közötti idő becslésére. A mérési eredmények elég tág határok között mozognak: közös bennük az, hogy inkább évtizedekben, mint években mérve közelitünk helyesen. Nem az a fontos, hogy pontosan mennyi ez az idő, hanem az, hogy elég hosszu-e az idő, amely alatt a tudás olyan helyre jut el, ahol a kapacitás és a kivitelezési szándék találkozik. Ezért nem meglepő, hogy az alapkutatások országos szintű megvalósitása és a technika ipari alkalmazása igen csekély korrelációt mutat. STRATÉGIAI KUTATÁS A kutató tevékenység egy másik tipusa a stratégiai kutatás. Az idetartozó tevékenységek jó része alapkutatás, de manapság azért müvelik, mert valamely fontos célt tartanak szem előtt. A biológia körébe tartozó alapkutatások nagy részéről pl. azt mondhatjuk, hogy stratégiai jellegű. MINŐSÉGVIZSGÁLAT Sok esetben a K+F-hez sorolt tevékenység jelentős mértékben a minőségvizsgálat kategóriájába tartozik. Ez nem tul szerencsés körülirása egy nagyon fontos és iz-