Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Szemle

Az intézeti kapacitás mintegy 20 %-a távlati, alapozó kutatást folytat. E munkák költségeit központi szervek /a Kohó- és Gépipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság/ finanszírozzák. A teljes kapacitás 80 %-a vállalati megbízás alapján végez kutató-fejlesztő munkát. Az Intézet ilyen irányú kutatási feladatait a magyar elektronikaipar vállalataitól kapja. Kapcsolatai azonban messze meghaladják ezt a kört. Rendszeres tudományos-műszaki-kereskedelmi kapcsolatot tart fenn, információcserét folytat mintegy 40 hazai intézménnyel, vállalattal. Jelentősek az Intézet akadémiai intézetekkel és egyetemi tanszékekkel közösen végzett kutatásai is. AZ INTEGRÁCIÓ LEHETŐSÉGEINEK KERESÉSE Az Intézet kutatási fő irányainak megfelelően alakultak ki nemzetközi kapcsolatai is, mind a szocialista, mind a tőkés országok intézményeivel. Nemzetközi kapcsolataiban döntő szerepet játszanak a szocialista /KGST/ államok intézményeivel fennálló együttműködési lehetőségek. Emellett számottevők a fejlett tőkés országok és a fejlődő országok azonos témakörben dolgozó intézeteivel, egyetemeivel kialakult tudományos-műszaki kapcsolatok. A szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok közül is kiemelkedik az Intézet munkájában meghatározó fontosságú, a szovjet társintézetekkel folytatott együttműködés. A teljességre törekvés igénye nélkül példaként emiitünk meg néhány kapcsolatot. A Szovjetunió NUR Intézetével közösen kialakitott kutatási program keretében az elmúlt években kidolgozták a gerinchálózati-, leágazó- és kiscsatornaszámu rádiórelé rendszerek egységesített műszaki követelményeit. Rendszeres tudományos igényű konzultációkon bemutatták az érdekelt országokban folyó elméleti és gyakorlati munkák eredményeit. A szakterület összefogásán túlmenően, a TKI jelentős feladatok kidolgozását vállalta magára a terven belül, és a NIIR-rel közösen létrehozta a DRUZSBArendszert, kialakitotta a 8 GHz-es berendezés-változatokat, vizsgálta a digitális jelátviteli tulajdonságokat, rendszertechnikai és hálózatelméleti kérdéseket dolgozott fel, speciális mérőeszközöket és szerelvényeket fejlesztett ki. A szovjet NUR és a TKI között létrejött, összehangolt munkaterv szerinti tevékenységek lehetőséget adtak a sokoldalú kutatási-fejlesztési munkák egyes párhuzamosságainak csökkentésére, az elért tudományos-műszaki eredmények széles körű megvitatására, a megvalósított berendezés-konstrukciók bemutatására, továbbá a szakterületen érdekelt szakemberek rendszeres találkozójára és véleménycseréjére. Az elkövetkező évek feladata a nagymértékben automatizált és maximálisan félvezetősitett korszerű rádiórelé berendezések kidolgozása, a rendszertechnika, áramkörtechnika és a technológia továbbfejlesztése. Ezek a berendezések alkalmasak lesznek több relációban jelentkező és egymástól eltérő igények kielégítésére is. A digitális átvitel- és kapcsolástechnika területén mind a Szovjetunió, mind egyéb szocialista országok több intézetével tudományos kapcsolatot tart fenn az Intézet. A kapcsolatok a Szovjetunió Rádióipari Minisztériumával impulzus kódmodulált /РСМ/ átviteltechnikai berendezések kutatása és fejlesztése, a CNIISZ, Központi Távközlési Kutató Intézettel digitális átvitel- és kapcsolástechnika területére terjednek ki. E témakörben a Német Demokratikus Köztársaságban az INT /Institut für Nachrichtentechnik/ a nemzetközi koordinátor. A hazai összefogó intézet a TKI. A közös kutatómunka az integrált digitális hírközlő rendszer műszaki követelményeinek, és a témával kapcsolatos főbb elméleti kérdéseknek kidolgozására irányul. Számitógéptudományi területen az együttműködés a Szovjet és Magyar Tudományos Akadémiák közreműködésével az információelmélet alkalmazási témakörben indult meg, majd az információközlés és feldolgozás alapvető problémái témakörben folytatódott. Az együttműködés célja komplex mintarendszer létrehozása tanulási és felismerési feladatok megoldására. 38