Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Szemle

A HÍRADÁS- ÉS VÁKUUMTECHNIKAI IPAR TERÜLETÉN FOLYÓ KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS TUDOMÁNYÁGI HELYE A hiradás- és vákuumtechnikai ipar a műszaki tudományokon belül az alábbi területek kutatásait öleli fel: - a pont-pont közötti hirközlés rendszereinek és berendezéseinek kutatása, - a műsorszórás adóberendezéseinek és vevőkészülékeinek a kutatása, - a hir- és műsoranyagok rögzitéseinek, visszajátszásának, erősitéseinek berendezései és készülékei, - a fenti berendezésekhez szükséges épitőelemek, az elektronikus alkatrészek kutatása, fejlesztése. A híradástechnikai alágazat kutatóhálózata a híradástechnikai tudományaiágazaton kivül a már felsoroltakon tul foglalkozik - a fényforrások különböző fajtáinak kutatásával és fejlesztésével, - az ezek gyártásához szükséges gyártóberendezések, a vákuumtechnikai gépek és mérőberendezések fejlesztésével, - a számítástechnikai "hardware" és "software" kutatásával, a távadatfeldolgozás eszközeinek és módszereinek a fejlesztésével, - az automatizálás és folyamatszabályozás eszközeinek a fejlesztésével, - elektronikus műszerek, mérőeszközök, mérőautomaták fejlesztésével. Az Intézet tevékenysége több ponton is kapcsolódik e területekhez. A TKI KOMPLEX KUTATÓ-FEJLESZTŐ BÁZISSÁ VÁLIK Az Intézetet a korszerű hírközlőrendszerek kidolgozásához hozták létre. Az akkori nemzetközi helyzet azonban megkivánta, hogy a kidolgozandó rendszerekhez szükséges bemérő- és üzemeltető műszerek, ferrites eszközök, speciális anyagok és alkatrészek, többek között mikrohullámú félvezetők, haladóhullámú csövek és klystronok stb. kutatását és hazai gyártását is biztositani kellett. A feladatok növekedése megkövetelte különböző speciális laboratóriumok megteremtését, és a magas szinvonalu kutatókapacitás koncentrálását. E tudatos, tervszerű fejlesztő munka eredményeként az Intézet a ponttól-pontig történő információközlő rendszerek és berendezések kidolgozásának komplex kutatóbázisa lett és uj, az országban korábban nem müveit területet, a mikrohullámú technikát honosította meg. Ezekhez a munkákhoz kapcsolódva olyan elméleti, méréstechnikai és technológiai problémákat oldottak meg, amelyek ismerete lehetővé tette a mikrohullámú összeköttetések berendezéseinek kidolgozását, és a belföldi berendezésgyártás tudományos-műszaki megalapozását. A mikrohullámú rendszerek kutatási tapasztalatai alapján a feladatok az analóg és digitális rendszerű vezetékes átviteltechnika kutatási munkáival bővültek. Ezek az eredmények tudományos segitséget adtak a szakterület műszaki fejlődéséhez, gyakorlati téren pedig hozzájárultak a hazai híradástechnikai iparág ilyen irányú termelési feladatainak megoldásához. Az Intézetben folytatott részletes és átfogó információ- és hálózatelméleti, alapanyag kutatási és kidolgozási, alkatrész előállitási, fizikai és kémiai, rendszer- és áramkörtervezési vizsgálatok és munkák előkészítették a tudományos-műszaki döntéseket és támogatták a berendezés-orientált kutatótevékenységet. Ezeket a tevékenységeket az Intézet konkrét kutatómunkájában közvetlenül felhasználta, az elméleti-gyakorlati eredmények pedig a szakterület hazai és nemzetközi fejlődését is segítették. Az 1960-as évek végén, intenzivebben az 1970-es évek elején, bekapcsolódott az Intézet a számítástechnikai kutatási program 36