Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Szemle

Az ipari kutatást a tudománypolitikába a szektor tanácsok konzultációin keresztül kell bekapcsolni. Ennek mértéke nyilvánvalóan nem érheti el az egyetemi kutatásokkal fennálló kapcsolat szintjét, mivel az iparvállalatok önállósága korlátozza a közvetlen ellenőrzés lehetőségét. Az ipari kutatás jelentőségére való tekintettel azonban mégis módot kell találni a prioritásoknak az általános ipar politika keretében történő befolyásolására. Ez a gazdasági miniszter feladata. A koordináció előmozdítása érdekében minden minisztériumban kutatási koordinátort neveznek ki, aki felelős egyrészt a minisztérium kutatási politikájának kialaki tásáért, másrészt azért, hogy a kutatás kérdései megkapják a fontosságuknak megfelelő figyelmet az általános minisztériumi politika kialakítása során. E koordinátorok képviselik minisztériumukat a szektor tanácsokban és a Tudományos Kutatási Tanácsban A kutatási és fejlesztési miniszter felelőssége kettős: kiterjed -r egyrészt a koordinált K+F politika megvalósítására, különös tekintettel a ku tatási programok egymással való kapcsolatára és a kormányzati prioritások ér vényesitésére, - másrészt a kormány által finanszírozott kutatások hatékony megvalósítására. A miniszter a fentiek érdekében a Minisztertanács mellett működő Tudománypolitikai Tanácsra támaszkodik. A K+F TERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A szektor tanácsok és a Tudományos Kutatási Tanács javalatai alapján minden mi niszter többéves tervet dolgoz ki a K+F-re vonatkozóan, megjelölve a pénzügyi kihatá sokat. Az érintett miniszterek, valamint a K+F miniszter egyeztetik e terveket, vitás kérdésekben a Minisztertanács dönt. A K+F miniszter a tervekből egységes egészet alakit ki és azt jóváhagyásra a Minisztertanács elé terjeszti. A döntéselőkészités a Tárcaközi Bizottság és a Tudománypolitikai Tanács feladata. A jóváhagyott tervet a Parlament elé terjesztik, és annak megvédése után a terv alkotja a minisztériumok és az alájuk tartozó intézmények éves munkaprogramja kialakításának keretét. A K+F miniszter feladata ezek után, hogy szabályozás utján koord inál ja a beruházásokat, a gépek és berendezések beszerzését és felhasználását. Különös figyelmet szentel azoknak a kérdéseknek, amelyek több minisztérium hatáskörét érintik. Koordinátori szerepet tölt be olyan esetekben, amikor több miniszter érdekelt valamely kutatásban. Kezdeményezheti továbbá valamely probléma különböző részterületeit érintő kutatások országos programmá történő szervezését. Azokon a —még jelentős— területeken is, amelyek közvetlen hatáskörén kivül esnek, a K+F miniszter sokat tehet az információáramlás továbbfejlesztése érdekében. A TUDOMÁNYPOLITIKA SZERVEI A tudománypolitika legfontosabb irányító szervei a következők: a/ Általános K+F Igazgatóság Az Oktatási és Tudományos Minisztérium keretében működik. Feladata a miniszteri munka alátámasztása, a Tudománypolitikai Tárcaközi Bizottság titkársági tevékenységének ellátása és az éves tudományos költségvetés elkészitése. b/ Tudománypolitikai Tárcaközi Bizottság A kormány tanácsadó szerve és a minisztériumok képviselőiből áll. Feladatai: - a szektor tanácsokat és a Tudományos Kutatási Tanácsot érintő kérdések megvitatása; - a közérdekű, pl. nemzetközi együttműködési projektumok előmozdítása; 30