Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

2. szám - Szemle

- Az elfogadott ötleteknek, javaslatoknak csak töredéke vezet technikai sikerekre, még kisebb részük kereskedelmi eredményekre /legtöbb esetben mind a technikai, mind a kereskedelmi siker biztositott/. - Mivel az ötletek, javaslatok szelektálásához biztositott adatot, kiindulópontot nem lehet megjelölni, olyan egyszerű módszerekre van szükség mint űrlapok, táblázatok, felsorolások és rangsorolási eljárások, amelyek a fejlesztés, termelés, mar- ' keting és pénzügyek területét érintik /rendszerint informális, azaz nem hivatalos módszereket használnak/. - A legfontosabb értékelési tényezők a fejlesztési- és termelési képesség, a műszaki és kereskedelmi siker valószínűsége, a fejlesztés becsült idő- és költségigénye, valamint a kereskedelmileg sikeres termék várható nyeresége /erre vonatkozóan nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat/. b/ A már elfogadott ötletek, javaslatok sikeres fejlesztési eredménnyé történő átalakítását elősegitő, illetve hátráltató tényezők'. - A vállalkozó szellemű ujitónak ahhoz^ hogy sikeres legyen, jól képzettnek és tapasztaltnak kell lennie, nem szabad tartania a kudarctól. - A felső vezetésben történt személyi változás gyakran eredményezi az uj fejlesztési eredmények bevezetését /nem állt elég adat rendelkezésre/. - Amennyiben a tulajdonos személye megegyezik a legfelsőbb vezetővel, intenzivebben él az uj technológiák bevezetésének lehetőségével. Amikor azonban több tulajdonos van a felső vezetésben, az uj technológiák iránti fokozott érdeklődés lankad, a vélemények megoszlanak /nincs elég adat/. - A kedvező pénzügyi helyzet fokozza az uj iránti érdeklődést, a kutatást. Bőséges pénzügyi források rejlenek a vállalat saját eszközeiben, és a hitel-lehetőségek kiterjesztésében. De a kisebb vállalatok számára a hosszúlejáratú hitelek bizonytalanok /nincs elég adat/. - A szervezet céljainak és szükségleteinek a felismerése elősegiti az ezekkel egybevágó ötletek, lehetőségek kidolgozását. - Az ujitásokat módszeresen kell végrehajtani az adott szervezeti keretek között. Autokratikus, mechanisztikus szervezetekben azonban az ujitásokat csak egyéni, idioszinkratikus módon lehet véghezvinni. - A fejlesztési eredmények bevezetésénél a felső és középszintű vezetők képzettsége kulcs-változóként szerepel /nincs elég adat/. - Megakadályozhatja a fejlesztéseket az uj alkalmazottak képzési programja, amennyiben ezt régi módszerekre alapozzák. A KUTATÁSOK UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSE /EGY EGYSZERŰ MEGKÖZELÍTÉS/ A kutatások értékelésének szükségességéről már nagyon sokat irtak, még többet arról, hogy milyen nehéz végrehajtani. Ma már világos, hogy az ipari kutatások keretében a kutatómunkát időközben ellenőrző vizsgálatok folytatása is szükséges. Ennek a tipusu vizsgálatnak az a célja, hogy magát a kutatási folyamatot tegye termelékenyebbé. Általánosan érvényes módszertan nélkül nehéz objektiven megitélni, vajon a kutatási folyamat egyes részei valóban eredményesek-e vagy sem. Kétségtelen, hogy a kutatási értékelésnek nincs olyan gyakorlati technikája, amelyet még nem vizsgáltak vagy nem próbáltak volna ki egyetemi, iparvállalati, vagy kormányszinten. Ugyanakkor egészen biztos, hogy nem létezik a kutatás és 187