Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

2. szám - Szemle

szervezeti és szervezési vonatkozásokon keresztül a kutatási folyamat sajá­tos irányitási rendszerét teremtik meg. A kutatási folyamat inputja és outputja közötti összefüggés különösen nagy je­lentőséget biztosit az input megfelelő előkészítésének. Az ötletek kiválogatása, a feladatok és megoldásaik egyes alternatívái közötti választás olyan értéke­lési eljárást kiván, amely könnyen kezelhető, beilleszthető az irányi­tási rendszerbe, s amelynek egyszerűsége lehetővé teszi a rövid időn belül meghozan­dó döntések alátámasztását a feltételek változásakor. A TECHNOLÓGIAI MEGUJULÁS VEZETÉSI KÖVETELMÉNYEINEK VIZSGÁLATA Az 1960-as évek közepén mutatkozó nagy termelékenység kü­lönbség az Egyesült Államok és az európai kontinens országai között jelenté­keny érdeklődést váltott ki az ipari szakemberek és a kormányzati politika irányitói részéről. Számos magyarázat született a különbség indokolására /a technológiában, a vezetésben, valamint az oktatásban meglevő színvonal különbség stb./. Voltak olyanok is, akik szerint az elsődleges ok a technológiai fejlesztések irányításában fennálló különbség. Vélemények hangzottak el, hogy egy nemzetközi intézmény, amely az oktatás ra és az e téren való kutatásra koncentrálná működését, jelentősen hozzá tudna járul ni a probléma megoldásához. Ezt a javaslatot az OECD is elfogadta, és 1969 márciusá­ban munkabizottságot alakított, amelyben az NSZK, Ausztria, Franciaország, Olaszor­szág, Hollandia és Nagy-Britannia képviselői vettek részt. A munkabizottság megvizs­gálta a körülményeket, és vizsgálata pozitív eredménnyel zárult. Ajánlása nyomán I97I. október 6-án hivatalosan is megalakult Milánóban az IIMT^' mint független szer vezet. Az intézet alapvető feladata elősegíteni és fejleszteni mind a magán, mind a közületi szektorban a technológiai ujitás vezetését. Leszögezték, hogy a technoló­giai megujulás elsőrendű tényezője a jövőbeni ipari sikereknek, a gazdasági fejlődés nek, valamint a társadalmi változásoknak. Mindez olyan uj módszereket követel a vezetéstől mint az alkotókészség és a motiváció előtérbe helyezése, a szer vezeti eszközök rugalmassága, technológiai, társadalmi és piaci előrelátás, a pénz­ügyi kockázatok ismerete, a magán- és közületi szektor együttműködése, nemzetközi ко ordináció és technológia csere. E tényezők alkalmazása csak akkor Ítélhető meg helyesen, ha a műszaki fejlődés irányításában egyforma súlyt helyeznek mind a technológiai, mind a vezetési gyakor­latra. Az intézet megfogalmazása szerint az irányitási rendszernek három szinten kell érvényesítenie hatását /ami egyben meghatározza azoknak a prob­lémáknak a körét is, amelyekkel az IIMT-nek foglalkoznia kell/: - Technológia és a vállalat — ezen a szinten a műszaki és szoci­ális fejlesztés irányításán van a hangsúly. - Technológia és a közösség — itt az urbanizációs fejlődés techno­lógiájának és a magán, illetve a közösségi szervezetek vezetői követelménye­inek szerepe áll előtérben. - Technológia és a társadalom — fő feladat a műszaki politika és a technológia fejlődés körvonalazása, valamint az uj technológia értékelése széles társadalmi keretek között. Az intézet célja, hogy minden fontos, a technológiai ujitást érintő problémát uj alapokra állítson. Információ szolgálata az intézet kutatási programjaival és ok­tatási tevékenységeiből származó információkkal rendelkezik. Emellett kialakítottak 2/ International Institute for the Management of Technology /Nemzetközi Tech­nikairány itési Intézet./ 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom