Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

2. szám - Szemle

váljanak, sőt uj egyetemi részlegekké fejlődjenek. Végül Hollandiában a ZWO egyetemi kutatási közösségeket hozott létre az egyazon diszciplína területén működő specialisták kapcsolatának előmozdítására. Felmerül persze a kérdés, vajon mivel változatlan struktúrákba épitik be,nemcsak megvédik-e az egyetemi kutatást a közvetlen lemorzsolódástól, anélkül azonban, hogy kérdésessé tennék maguknak az elavult struktúráknak a fennmaradását. Meglepő, hogy valamennyi OECD-országban milyen nagy a tudományos közösség befolyása a kutatási rendszerre. így pl. az USA-ra jellemző diverzifikáció előnyeit erősen korlátozzák az egyetemek, amelyek arra törekednek, hogy néhány vezető egyetemi kutató intézmény mintájára szervezzék meg magukat. Mivel a kutatás mind a gazdaság, mind a presztízs forrása, azon vannak, hogy országos hírnévre tegyenek szert, saját államuk határain kívülről is odavonzzanak hallgatókat, kiváló tanerőket szerződtessenek, és minél zsírosabb kutatási szerződésekhez jussanak. De egyetlen azonos értékrendszer kialakulása nyilván fékezi a versenyt. Hasonlóképpen, az eredeti gondolatok kifejezéséhez nélkülözhetetlen finanszírozási források sokrétűsége, szemmelláthatóan nem mozdította elő a kutatás azonos diverzifikációját. Akárcsak Európában, az USA-ban is előnyben részesítették a fizikát meg a kémiát, a technikát és a klinikai orvostudományokat, az uj tudományok, pl. a társadalomtudományok vagy megelőző orvostudomány kárára. Valamennyi OECD-országban a kutatási tanácsok rendelkezésére bocsátott anyagi alapokat néhány száz elismert és "sikeres" tudós, rendszerint fizikus kezelte — röviden azok, akiket együttesen "establishment"-nek neveznek. Talán ez a magyarázata annak, miért került zsákutcába a tudományos közösség, amikor a hatvanas évek végén uj prioritásokat kényszeritettek rá, mint pl. a környezetvédelmet, a szennyezés elleni küzdelmet vagy a társadalomtudományok gyakorlati alkalmazását. A kutatási tanácsok és a tudományos közösség nem azzal magyarázta ezeknek az uj problémáknak óriási vonzerejét a diákokra, hogy ez a fiatalok érdeklődésének a következménye a jövő társadalom szükségletei iránt, hanem azzal, hogy a fiatalok hajlamosak a könnyebb ellenállást választani, ami elkerülhetetlen korunk tömeg-egyetemén. Az egyetemi kutatási strukturák jelenleg folyamatban levő átorientálását éppannyira a hallgatói létszám növekedése okozza, mint az a társadalmi nyomás, amelyet — a közvélemény szerint — a tudományos közösség elhanyagolt vagy figyelmen kivül hagyott. A relevancia fogalmát összekötik a minőség és elmélyült tudás követelményével. Ennek következtében a konceptuális tervek és a szervezeti strukturák nem állnak összhangban, s a tudományos közösség többé nem alkothat önellátó világot, amelynek semmi köze a társadalmi felelősséghez és a tényleges társadalmi funkciókhoz, s megszűnt hagyományos törvények alapján, olajozottan működő világnak lenni. A KUTATÁS A POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN Az OECD-államok kormányai tudománypolitikájukban ma már egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak kollektiv jelentőségű társadalmi-gazdasági kérdéseknek, s ennélfogva uj fordulatot adnak a kutatásba történő állami beavatkozás politikájának. Ma már nem elégséges, hogy csak ott avatkozzanak be, ahol nem érvényesül a piaci gazdálkodás; arra kell törekedniük, hogy a gazdasági ésszerűséget összhangba hozzák a közösség törekvéseivel. A jelenkori problémák jellege, összefüggése következtében a kutatás csak akkor járulhat hozzá megoldásukhoz, ha összefonódik az általános politikával, amely átfogó jellegénél fogva nem definiálható és szűkíthető le egy vagy két kimagaslóan fontos problémára. így lényegessé vált a kormány különböző tevékenységei közötti válaszfalak lebontása. Az ujitás sem tekinthető többé pusztán műszaki kérdésnek, előre fel kell mérni a műszaki haladás hatását a környezetre, a gazdaságra és az egész társadalomra, nehogy helyrehozhatatlan károk keletkezzenek. Az alapvető politikai célkitűzések hatásának előrebecslése csakis az alternatívák legalaposabb feltárása révén végezhető el. 158