Tudományszervezési Tájékoztató, 1976
1. szám - Szemle
A kutatási eredmények tudományos vagy műszaki információban rögzitett formája önmagában még nem áru, de áruvá válhat bizonyos gazdasági feltételek esetében; akkor ugyanis, ha a termelés igényli ezeket az információkat, s az információ megvétele illetve eladása a kutatási szervezet és a gazdasági szervezet /üzem/ közötti szerződés tárgya lesz. A K+F munka értéke mindaddig potenciális érték marad, amig a szerződés nem köti ki az eredmény realizálását is. Nyilvánvaló, ho 0y maga a tudományos -gondolat éppúgy nem érték, mint maga a munka. Nagyon valószinü azonban, hogy a tudományos gondolat realizálódik. A TUDOMÁNYOS EREDMÉNY ÁRA Az uj információ értékének meghatározása igen bonyolult probléma,hiszen gyakorlatilag megvalósíthatatlan annak a munkának a mennyiségi kifejezése, figyelembe vétele a kutatási eredmény értékének kiszámításakor, amit a kutató irodalmi adatok, kutatási jelentések értékelésére fordit. Az is szinte elképzelhetetlen, hogy a kutatási költségvetésből kiszámitsák a tájékozódásra forditott egyéni költségeket, hiszen a kutatómunka egyedi és megismételhetetlen. A gyakorlatban a tudományos munka értékét az egyéni ráfordítások alapján számitják ki — ezt a módszert a legtöbb szakember megfelelően objektivnek tartja. A kutatás sajátosságából fakad azonban, hogy a kutatási eredmény árát nem a ráfordított munkamennyiség, hanem az uj tudományos információ használati értéke szabja meg. A használati érték abban a gazdasági haszonban tükröződik vissza, melyet az uj ismeret gyakorlati alkalmazása eredményez. A szocialista országok tapasztalatai szerint a kutatás vezetés gazdasági módszerei azokban a szervezeti formákban alkalmazhatók a leghatékonyabban, melyek a kutatási eredmények összességét bevezetik a gyakorlati termelésbe — tehát a tudományos termelési egyesülésekben, a tudományos-műszaki és ipari egyesülésekben. A szocialista országok tudományos életében érvényesülő gazdasági folyamatoknak fontos jellemzője a KGST tagországok gazdasági és tudományos-műszaki integrációja. A tudományos-műszaki forradalom jelenlegi szakaszában a kisebb és közepes nagyságú KGST államok nem képesek a kutatás valamennyi területével foglalkozni. A tudományos potenciál integrációja viszont lehetővé teszi, ho 0y a szocialista országok a K+F magasabb koncentrációs fokára jussanak el s lépést tartsanak a tudományos-müszaki forradalom haladásával. Összeállította: Balázs Judit 11 I
