Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

Ez a különbségtevés a nyelv leírásának fejlődésében szükségszerűnek és hasznosnak bizonyult, de az is nyilvánvalóvá vált, hogy számos kérdés igy megválaszolhatatlan marad, mivel a nyelv társadalmi volta miatt nem homogén, hanem egymással összefüggő alkódok rendszere. A beszélő ugyanolyan biztonsággal választja ki az éppen megfelelő kifejezési formát /illetőleg egyeseket soha nem is használ/, mint ahogy a nyelvtanilag helyes mondatokat megalkotja. így magát a használatot is rendszerszerűnek kell tartanunk, és vizsgálnunk kell a "nem ideális" beszélőt is. A SZOCIOLINGVISZTIKA HATÁRTUDOMÁNYOS JELLEGE A mai értelemben vett szociolingvisztikáról csak az 1950-es évek óta beszélhetünk. A vélemények ma sem egyeznek meg abban, vajon a szociolingvisztika több tudományterület /nyelvészet, szociológia, szociálpszichológia, etnográfia, illetőleg társadalmi antropológia/ közti eddigi "senki földjével" foglalkozik-e, avagy a nyelvészet, illetve a szociológia résztudománya. Az egyes kutatók véleményét erősen befolyásolja, hogy milyen irányból, melyik másik tudományterület felől közeledtek a szociolingvisztikához. A szociolingvisztika általánosan elismert feladata a kommunikáció társadalmi szempontú vizsgálata; az emberi kommunikáció elsődleges eszköze pedig a nyelv: "A nyelvről való nézetek szintetizálásának a felelőssége a nyelvészre hárul.Maga a "szociolingvisztika" kifejezés megtévesztő; "társadalmi nyelvészet"-szerü fordítása egy "nem társadalmi" nyelvészet meglétét is sugallja, ami viszont abszurdum: eleve zsákutca, hiszen minden emberi nyelv egyszerre és elválaszthatatlanul fizikai, pszichikai é s társadalmi jelenség. A nyelvészet ezen tulajdonságok közül egyetegyet kiemelhet, de egyiket sem hagyhatja teljesen figyelmen kivül. A szociolingvisztika társadalmi jellege kétszeresen is kiemelt: a valóságos, társadalmi tényezők által meghatározott beszédhelyzetet vizsgálja — és visszahatásában, felhasználásában is közvetlenebbül kötődik a társadalmi gyakorlathoz, mint a nyelvészet sok más ága. Ilyen értelemben alkalmazott tudománynak is tekinthető /oktatás, nyelvi tervezés, a társadalomba való beilleszkedés problémakörei/. A szociolingvisztikán belül igen tarka a kép, hiszen nyelvészet, szociológia, pedagógia, antropológia, etnográfia mindmegannyi "ugródeszkául" szolgál a szociolingvisztikai kérdések vizsgálatához. Mig egyes —főként etnográfusok, antropológusok 3/ TELEGDI Zs. - SZÉPE Gy.: Szerkesztői bevezetés. 7 p. = Általános Nyelvészeti Tanulmányok VIII. Nyelv és társadalom. Szerk. Telegdi Zs. - Szépe Gy. Bp. 1972, Akadémiai Kiadó. 328 p. 72