Tudományszervezési Tájékoztató, 1975
5. szám - Figyelő
partnerei a licencia-egyezményekben NagyBritannia, az NSZK, Olaszország, Franciaország és Svájc. A lengyel árutermelés közel 10 %-a külföldi licenciákon alapul. A folyó ötéves terv végén ez 15 %-ra, a gépgyártásban pedig 21 %-ra emelkedik. Magyarország 1964—1967 között 29 licenciát vásárolt, 1968-1970 között több mint 200 licenciát, 22 millió forint értékben. 1972-ben 14 licenciát vett meg 103 millió forintért, 1973 első felében 11 licenciát 141 millióért. Nagyméretű a licencia-import az NDK-ban: 1969-ben 3OO licenciavásárlási egyezményt kötöttek. Bulgáriában 182 millió levât szándékoznak 1971-1975 között forditani külföldi licenciák vásárlására; az elmúlt ötéves tervben 10 millió levât fordítottak erre a célra. 1976-1980 között pedig évi 50 millió levât irányoztak elő külföldi szabadalmak, licenciák vásárlására. — NAIDO,Ju. - SZIMANOVSZKIJ,Sz.: Ucsasztie sztran SzÉV v mirovoj licenzionnoj torgovle. /А KGST országok részvétele a világ licenciakereskedelmében./ = Voproszü Ékonomiki /Moszkva/,1975.3.no. 67A CNRS reformja Franciaországban az egyetemi kutatási politika irányításával és kidolgozásával a CNRS-en /Centre National de la Recherche Scientifique - Országos Tudományos Kutatási Központ/ kivül az újonnan létesitett egyetemi államtitkárság is foglalkozik. A CNRS két módon vesz részt az egyetemi kutatáspolitika kialakításában. Egyrészt szoros kapcsolatban áll az egyetemekkel, hiszen a CNRS intézeteiben, laboratóriumaiban nagyon sok, posztgraduális tanulmányait végző fiatal kutató dolgozik; másrészt az uj államtitkárság révén, az általános politikai irányelvek megvitatásával és megfogalmazásával. A CNRS feladatkörének bővülésével, a saját és a társult intézetek számának növekedésével szükségessé vált a vezetőség differenciálása is. Eleinte a negyventagu igazgatóság és a csaknem ezer tagu országos bizottság kezében összpontosult a döntés, de később ágazati bizottságokat, tematikus bizottságokat is létesítettek. E bizottságok behatóan foglalkoztak a társadalomtudományi, az egzakt- és a természettudományos kutatás problémáival. A CNRS feladatának tekinti a kutatók státusának rendezését is. Az uj szabályozásnak a kutató pályafutásának három szakaszát kell megkülönböztetnie. Az első szakasz a kutatói pályára való felkészülés, melyet a posztgraduális /3. ciklus/ diszszertáció megirása zár le. Ekkor a fiatalok egy része a külső gazdasági életben helyezkedik el, másik része továbbra is a kutatás területén dolgozik. A második szakaszban a kutatók négy évet tölthetnek el a CNRS intézeteiben beosztott kutatói /attaché de recherche/ minőségben. Ezt a szakaszt egy ujabb, saját kutatási eredményeket összefoglaló disszertáció zárja le. Ekkor újból választhatnak a kutatók; továbbra is a CNRS intézetben maradnak, vagy más tevékenység után néznek. Természetesen a végső döntés nemcsak a kutató hangulatától függ, hanem képességeitől, tehetségétől is. A kutatás mellett szavazók uj besorolásuk szerint megbizott kutatók / chargé de recherche/ lesznek és két éven keresztül kijelölt kutatási feladatukkal és a fiatalabbak pártfogolásával foglalkoznak. A két év elteltével — és ez még csak javaslat — lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy uj kutatási témát válasszanak, vagy külföldi tanulmányútra jelentkezzenek. — Le CNRS à l'heure des réformes. Une interview de Bernard Gregory. /А CNRS főigazgatójának nyilatkozata./ = La Recherche /Paris/, 1975.52.no. 47-5P.P. R t A tudományos intézetek tevékenységének értékelése A SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának "Intézkedések a tudományos szervezetek munkája hatékonyságának fokozására valamint a tudomány és a technika eredményei népgazdasági felhasználásának meggyorsi664
