Tudományszervezési Tájékoztató, 1975
1. szám - Szemle
Figyelemre méltó, hogy Japán e közismerten energiaszegény ország, a tomene rgiára alapozott erőmü-épitési programja világviszonylatban a legnagyratörőbb. Jórészben ugyan a General Electric és Westinghouse amerikai cégek licenceivel kezdték meg e területen a tevékenységüket, de a japán berendezések módositott, továbbfejlesztett formában már hatékonyabbak, mint az újvilágiak. Tokiói tervek szerint 1990-re az ország saját konstrukciójú nukleáris erőmüveivel 120 ezer megawatt áramot fog előállitani. A nukleáris technológiák kutatási programjának egyébként megkülönböztető sajátossága, hogy az elvégzendő feladatokat az állam pontosan meghatározza és kijelöli az ezeket végrehajtó intézeteket; ezek kapják az évi körülbelül 0,3 millió $ értékű szubvenciókat is. Az általános technológiai program viszont ugy alakul ki, hogy az egyes intézetek különféle kutatási javaslatokat terjesztenek elő és ezek közül a legfontosabbakat támogatja az állam, két-három esztendőn át átlagosan évi 30 000 #-ral. A kutatási eredményt kereskedelmi uton értékesítheti az intézmény és az értékesítési összegből visszafizeti az államtól kapott támogatást. Amennyiben a kutatás nem eredményezett megfelelő értékesíthető produktumot, nem kell visszajuttatni a kincstárnak a kapott szubvenciót. A kormányzati támogatás egy másik formája az alacsony kamatra nyújtott hitel, amelyet Japánban kidolgozott uj technológiák kereskedelmi értékesítésének finanszírozására nyújtanak a magániparnak. /А donor ez esetben is a MITI./ Az utóbbi égisze alatt továbbá kb. 300 különféle ágazati társaság működik Japánban, melyekben a minisztérium képviselői mellett a vezető ipari társaságok delegáltjai jutnak irányító szerephez. Együttműködésüket megkönnyíti, hogy a MITI-ből, illetve általában a magasabb funkciókból rendszerint a legbefolyásosabb ipari társaságok vezetőségébe kerülnek a távozó tisztviselők. E társaságok vezetőinek igy igen jó —kölcsönös bizalmon nyugvó— kapcsolataik vannak az állami vezetőszervekkel, amit kutatási szubvenciók biztosítására is felhasználnak. Legaktivabb közülük a Villamos Ipari Társaság, a Japán Elektronikai Ipar Fejlesztési Társaság, a Japán Ipari Technológiai Társaság, a Japán Számitógép Felhasználást Fejlesztő Társaság, a Kommunikációs Felszerelések Ipari Társasága. Számos állami és magánipari közös bizottság és team is működik a kutatás fejlesztésén a távolkeleti szigetországban; ezek kooperációjukat a jövőben még inkább kiszélesítik. A kormánybizottságokba bevonják a nagy ipari konszernek delegáltjait az országos tudománypolitikai, stratégiai koncepciók megvitatásánál éppúgy, mint különféle fontos konkrét ipari problémák, javaslatok, gyakorlati kérdések megbeszélésénél. Az ipartól származó információk és vélemények jelentős befolyást gyakorolnak az állami álláspontok kialakításához és a kormányzat K+F megbizások körének, illetve támogatási programok tartalmának meghatározásához. 54
