Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

3-4. szám - Szemle

Ily módon összefoglalóul megállapítható, hogy a társadalomtudósok számára leghasznosabbak a monográfiák /könyvek/, a tudomány hazai és külföldi klasszikusainak munkái /az irodalmárok számára pedig a műalkotások/. A történészeknél nagy jelentőségű a publicisztika és a direktiva jellegű dokumentumok, a régészeknél a rokon témát művelő intézetek gyűjteményei, előadások, jelentések, a tudományos társaságok beszámolói. A felsorolt legfontosabb információ-forrásokat a tudományos munkatársak elég gyakran —naponta vagy hetente— veszik igénybe. A brit tudósokhoz hasonlóan az ukránok is elég ritkán használják fel az audió-vizuális eszközöket információ-őrzésre. A megkérdezett ukrán történészek 16 %-a használ szemléltető anyagot; a régészek a többi tudósnál gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel. Az irodalmároknak a többi tudósnál gyakrabban van szükségük olyan kiadványokra /különösen külföldi szépirodalomra/, melyek hosszabb használatra nehezen hozzáférhetők, mivel magángyűjteményekben találhatók, s csak egyetlen példányban; igy gyakrabban van szükségük mikrokópiára vagy xeroxmásolatra. A REFERÁLÓ FOLYÓIRATOK FELHASZNÁLÁSA A szovjet kutatások is, a külföldi adatok is arról tanúskodnak, hogy a társadalomtudósok a referáló folyóiratok átnézését meglehetősen fontosnak tartják a kutatás szempontjából hasznos információforrások kiválasztásához. /А második-harmadik helyre teszik./ Az angliai felmérés szerint a megkérdezettek 65 %-a egy, 16 %-a kettő, 11 %-a három, 8 %-a négy vagy ennél több referáló kiadványt használ adott esetben. Ha számításba vesszük, hogy a társadalomtudományokra vonatkozó információk igen nagy számú elsődleges és másodlagos forrásban vannak szétszórva, akkor megjósolható, hogy ez a mutató igen hiányosnak fog bizonyulni. Legnagyobb olvasótábora a Psychological Abstracts-nek és a Sociological Abstracts-nek van. A kutatók hozzávetőleges számitásai szerint azonban ezek a referáló folyóiratok kétszer-négyszer akkora érdeklődésre is számot tarthatnának, a kisebb folyóiratok pedig, melyeket jelenleg még kevesebben hasz nálnak, tiz-husszor akkorára. 5/ A referáló folyóiratokra vonatkozóan az ukrán tudósok értékelésében ugyanaz a törvényszerűség figyelhető meg. E kiadványokat eléggé értékes forrásnak tartják a hasz nos információkra való utalás tekintetében, ugyanakkor a nyomtatott információforrások hasznosság szerinti osztályozásában az utolsó helyek valamelyikére rangsorolják őket. Figyelembe kell venni, hogy a felmérés idején a társadalomtudományokkal foglalkozó szovjet referáló folyóirat még nem látott napvilágot, a külföldiek pedig nehezen hozzáférhetőek voltak. Az uj referáló kiadványok: "Társadalomtudományok a Szovjetunióban" "Társadalomtudományok külföldön" anyagát a tudósok igen nagyra értékelik. AZ INFORMÁCIÓ ELÉVÜLÉSE Az információ elévülésének meghatározására a társadalomtudományok területén a kutatók alapjában két módszert alkalmaztak: tanulmányozták az olvasók részéről a különböző "korú" kiadványok iránt felmerült szakmai könyvtári-bibliográfiai igényeket , illetve elemezték az irodalmi hivatkozásokat. Az utóbbi módszer a jobb, mivel tükrözi az idézett forrásból meritett tudományos elmélet tényleges felhasználásának időtartamát. 13/ LINE,M.: i.m.