Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

3-4. szám - Szemle

A formális és nem-formális kapcsolatok rendszerének alapvető hiányossága, hogy a forditói és a szemle-tevékenység nincs kielégítő módon megszervezve.A formális bibliográfiai eszközöket, köztük a referáló kiadványokat és az indexeket korántsem használják ki megfelelően a brit tudósok — nem rendszeresen fordulnak hozzájuk, és akkor sem a szükséges adatok rendszeres kutatására, hanem operativ információkért. A brit dokumentalistáknak az INFROSS program szerint folyó kutatásai kimutatták, hogy a másodlagos forrásokkal kapcsolatos alapvetően helyes szemléletük ellenére a megkérdezettek közül minden negyedik soha nem használ referátumokat, indexeket, könyvtári katalógusokat és nem olvas könyvszemlét. Maguk a tudósok a következőképpen rangsorolják az információ-nyerés formális módozatainak felhasználását: A nem könyvalaku információk felhasználási aránya igen csekély. A brit dokumentalisták remélik, hogy az elkövetkező években megváltozik a tudósok felfogása az információ-megőrzés mikroformájáról; ez a könyvtárak jobb felszereltségével függ össze, aminek a hatása már jelenleg is tapasztalható. A brit tudósok egybehangzóan válaszoltak arra a kérdésre, melyik információszerzési módot használják föl a leghatékonyabban: a nem könyvszerü információ-források közül számukra a személyes kapcsolatok a legfontosabbak. Az Ukrán Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Szekciójának tudósait megkérdezve az derült ki, hogy minden tudós a nyomtatott tudományos információt részesiti előnyben és csak második helyen emliti a nem publikált információt. A filozófusok ez utóbbi információt a tudományos kutatás minden szakaszában az utolsó helyre állitják. Az Ukrán Tudományos Akadémia társadalomtudományi intézeteiben a nyomtatott szakirodalom hasznossági fokára vonatkozóan nyert adatok egybehangzanak a külföldi adatokkal: a tudományos munkatársak, bármely fokozattal rendelkezzenek is ,a kutatás szempontjából a tudományos monográfiákat és a periodikákat tartják a legértékesebbeknek. Ezen belül a megkérdezettek minden kategóriája a hazai irodalmat részesítette előnyben a külföldivel szemben. Igaz, hogy a filozófusok operativ információ-forrásul inkább a külföldi folyóiratokat használják, de ezt már a hazai alapvető kiadványok követik. Az irodalmárok, a tudományterület sajátosságai következtében, az első helyet a műalkotásoknak juttatják. Harmadik-negyedik helyre minden szakember a tudomány klasszikusainak munkáit teszi. A megkérdezettek %-ában 1. Periodikák és könyvek /monográfiák/ 2. Hivatalos dokumentumok 3. Tudományos konferenciák anyagai 4. Tudományos jelentések 5. Folyóiratok 6. Disszertációk 7. Térképek, audio-vizuális eszközök 57 34 32 28 16 11 4-1 12/ LINE ,M. : i.m. 388