Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

3-4. szám - Szemle

nek. A Közgyűlés elfogadta azt a bolgár javaslatot, hogy az európai tu­dománypolitikai miniszterek II. konferenciáját /MINESPOL II./ 1977-1978-ban Bulgári­ában rendezzék meg. A Közgyűlés egyik fontos eredménye volt, hogy a tagállamok jóváhagyták a tudo­mányos dolgozók helyzetéről'szóló nemzetközi ajánlás szövegét. A tudományos és technikai információra és dokumentációra növekvő figyelmet for­dítanak, nevezetesen az UNISIST program révén, amelynek célja az országok tudósai és mérnökei által felhalmozott tudás hatékonyabb kiaknázása. Az 1973-ban meg­kezdett program már a gyakorlati előkészítés stádiumában van, s néhány éven belül a nemzeti információs rendszereknek rugalmas világhálózatává fejlődhet. E téren 1975­1976-ban az erőfeszítések a következő célkitűzések megvalósítására irányulnak: a kü­lönböző tájékoztatási rendszerek közötti interkommunikáció kialakítása, az információ­átvitel javitása, szakemberképzés, a tudományos tájékoztatási politikák és strukturák kidolgozása és fejlesztése, valamint a tagállamok segitése. Végül, ahogyan az a múltban is történt, az UNESCO elősegiti az alaptudományok terén folyó kutatást és képzést. Együttműködik a különböző nemzetközi vagy regionális szervezetekkel és intézményekkel /Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa - ICSU, Kormányközi Adatfeldolgozási Iroda, Nemzetközi Agykutatási Szervezet - IBRO és Nem­zetközi Sejtkutatási Szervezet - ICRO/, s ezzel párhuzamosan folytatja nemzet­közi továbbképző tanfolyamok szervezését, többek között Magyarországon a vízgazdálkodás, a talajtan és a mérnöki geológia területén. Értekez­letet szervez Afrikában az egyetemeknek és a kutatási intézményeknek a technológia bevezetésében betöltött szerepéről /1975/ és a két kiemelt tudományos ágazatban támo­gatja a regionális központok kialakítását Dél-Kelet Ázsiában. Az UNESCO, illetve az UNDP folytatja a tagállamok nagy tudományos programjainak támogatását. Igy további jelentős anyagi juttatásban részesül a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja is. Az alkalmazott és a mérnöki tudományok fontos szerepet töltenek be az ipari, gazdasági és társadalmi haladás szempontjából, igy ez a terület az UNESCO programjá­ban is igen jelentős helyet foglal el. Az 1973-ban megtartott napenergia kongresszus javaslatai alapján a hőátvitel, a napenergia és más energiaforrások fel­kutatása területén tartalmas nemzetközi együttműködési program kialakítása látszik indokoltnak, hogy mielőbb nagy energia mennyiségek termelését lehessen biztositani a nukleáris fúzió, a nap, a szél, az árapály, vagy például a geotermikus energiaforrá­sok segítségével. 1975-ben nemzetközi értekezleten vizsgálják meg az energetika jövő­jének kérdéseit, és további kutatásokat folytatnak a termelékenység növelése és a számitógépes technika alkalmazása, a környezetvédelem kérdéseiről is. KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETI KINCSEK A közelmúlt eseményei —az energiaválság, az élelmezési nehézségek, a katasztro­fális afrikai szárazság— az eddiginél is nagyobb nyomatékkal hivták fel a figyelmet a környezeti tudományok és a természeti kincsek kutatásának területén folytatott UNESCO tevékenységekre. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik "Az ember és a bioszféra" cimü interdiszciplináris program /МАВ/, a Nemzetközi Geológiai Korrelációs Program /PICG/, az 1975-ben kezdődő uj Nemzetközi Hidrológiai Program, valamint a Kormányközi Oceanográfiai Bizottság /С01/ tevékenysége. A közös kutatásokkal foglalkozó kormányközi programok fejlődéséhez a szervezet közös megfigyelési módszerek kidolgozásával, adatok gyűjtésével és elemzésével, a környezetre és a potenciális erőforrásokra vonatkozó tudományos ismeretek közlésével és terjesztésével, szakemberek képzésével, tanulmányokkal, kutatási programokkal, do­kumentációval, nemzeti vagy szubregionális intézmények létrehozásának támogatásával nyújt segitséget. 379

Next

/
Oldalképek
Tartalom