Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

latok pénzügyi, anyagi és munkaerőforrásainak elégtelensége miatt nem kerülnek fel-, - 41/ hasznalasra. Az olyan irányitási rendszer, amelyben a tudományos, a beruházási-tervezési szervezetek és a kisérleti termelőegységek nem kapcsolódnak szervesen a termeléshez, idejét multa, mivel a termelés fejlesztése extenziv szakaszának felel meg. Jelenleg, mikor a tudományostechnikai fejlődés a szovjet gazdasági élet döntő tényezőjévé vált, és igen fontos a tudomány és a technika uj eredményeinek gyors realizálása — az ilyen irányitás a fejlődés akadályává válhat. A hatvanas évek végén sikerült megtalálni azt az irányitási formát, melynek segitségével jelentősen csökkenthető a tudományos eredmények realizálásának ideje, növekszik a kutatás hatékonysága. Ez a forma a tudományos-termelés i egyesület /naucsno-proizvodsztvennoe ob''edinenie — NPO/. Az NPO állományába ágazagi tudományos kutatóintézetek, beruházó-tervező részleg valamint a kisérleti és ipari termelő üzem tartozik. A vezetés a tudományos kutatóintézet kezében van. Az NPO a tudományos-technikai folyamat minden láncszemét tudományos gazdasági egységben fogja össze, s igy a technikai eredmények realizálása jelentősen meggyorsul. Természetesen az NPO nem tudja az egész ágazatot szervezetileg átfogni, különösen az olyan ágazatot nem, amelyhez igen sok vállalat tartozik. Feladata az is, hogy a technikai eredményeket közvetitse azokhoz a vállalatokhoz, melyek nem tartoznak ilyen egyesülés keretébe. Működését jelentősen megkönnyiti, hogy nemcsak a szükséges dokumentációkat, hanem a bevezetés során szerzett tapasztalatokat is a rendelkezésünkre tudja bocsátani. Sok ilyen irányú tapasztalatot halmoztak már fel — különösen az angarai olajipari kombinátban és az elektrotechnikai iparban. Az uj irányitási formák bevezetésének szükségessége az alapkutatások területén is előtérbe került. Az ezzel foglalkozó akadémiai intézetekben sem a kutatómunka jellege, sem a személyi feltételek alapján nincs meg a lehetőség arra, hogy a kutatások eredményeit olyan formába öntsék, hogy azt a tervezők, a konstruktőrök a termelésbe közvetlenül bevezethetnék. A megoldást a kettős alárendeltségű konstruktőri-tervezői részlegek létrehozása jelentette. Az egyes részlegek munkájában érdekelt minisztériumok megalakitják az intézetnél saját speciális kontruktőri részlegüket. Az intézeti kutatómunka eredményei ide kerülnek, ahol kidolgozzák az uj műszer, gép, anyag, folyamat tervét, illetve konstrukcióját, sőt a kisérleti példányokat is elkészitik. A részlegek munkaterve az intézeti munkaterv folytatása, és az uj technika megalapozása révén a terme41/ SZAFONOVA,L.: Pokazateli éffektivnoszti vnedrenija rezul'tatov naucsnoiszszledovatel'szkoj dejatel'noszti v proizvodsztvo. /А kutatási eredmények termelési felhasználásának hatékonysági mutatói./ = Ekonomicseszkie Nauki /Moszkva/,1973.2. no. 54-58.p. 22