Tudományszervezési Tájékoztató, 1974

1. szám - Szemle

EURÓPA 30 ÉV MÚLVA Dahrendorf indítványai közül talán a legkevésbé reális a terv, dolgozzák ki Európa 30 év múlva mutatandó képének modelljét, figyelembe véve azt is, milyen lenne Európa, ha a fejlődésnek nem szabnánk gátat. Nem statikus képet kell rajzolni a 2000 körüli Európáról, hanem a mai energiagazdálkodási, szociálpolitikai agrárpolitikai és környezetvédelmi döntéseket ugy kell meghozni, hogy félszemmel a 30 évvel későbbi képet figyeljék. A kutatáspolitika súlyponti kérdéseit még nem fogadta el az EGK és a közös kutatáspolitika tényleges megvalósulásához nem is lehet reményeket fűzni mindaddig, amig a többi területen nem jön létre közös politika. AZ EURÓPAI KUTATÁSPOLITIKA A STATISZTIKA TÜKRÉBEN

5^ Az EGK viszonylag későn látta be a K+F ráfordítások statisztikai feldolgozásának szükségességét, de a munka hamar hozott eredményeket. 1970-ben alakult 'meg a Statisztikai Szakértőcsoport és első beszámolója még azévben megjelent az 1967-1970. évek ráfordításairól. Az azóta készült beszámolók adataiból négy jellemző tendencia olvasható le: a polgári kutatás-fejlesztésben jelentősen nőnek a ráfordítások; az egyes országok prioritásai eltérőek; a prioritások viszonylag stabilak; a tagországok részvétele a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködésben különbözőképpen alakul. K+F RÁFORDÍTÁSOK Az EGK K+F ráfordításai /a közpénzekből/ az 1968.évi 3 800 millió számitási egységről 1972-ig 5 685 millióra nőttek, azaz öt év alatt 47,2 százalékkal. A meredek felfeléivelés 1972-ben némileg megtörik, az előző évihez képest 10,9 százalékos növekedés elmarad az 1971. évi 12,9 százalékos növekedés mögött. Az EGK bruttó belső termékének 0,99 százalékát fordította K+F-re 1968-ban, 0,94 százalékát 1971-ben. A visszaesés elsősorban a katonai kiadások csökkenéséből ered; a katonai célú kutatásokra 1968-ban az összes ráfordítás 23,4 százaléka jutott, 1972-ben már csak 16,2 százaléka. A polgári kutatás költségvetése ez idő alatt 2 913 millió számítási egységről 4 76I millióra /59,5 százalékkal/ nőtt. Franciaország az 1968. évi 612 millió számítási egységről 1972-ben 549 millióra csökkentette hozzájárulását a katonai kutatásokhoz; az NSZK hozzájárulása vi5/ WEBER,

A.: Europäische Forschungspolitik im Spiegel der Statistik. /Európai kutatáspolitika a statisztika tükrében./ = Wirtschaft und Wissenschaft /EssenBredeney/ ,1973.2-3no. 12-15.

p. 25