Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Figyelő

fejlesztését irányozták elő. A tudományos fejlesztésre szánt összeg l/3-át 69 legaktuálisabb kérdés megoldására fordítják. Romániában 5—10 évre dolgoznak ki komplex tudományos és műszaki fejlesztési terveket. A 10 évre előirányzott program 900 népgazdasági szempontból különös jelentőségű témát ölel fel. A tervezett kutatások 70 %-a a műszaki tudományok körébe tartozik. A kutatómunka hatékonyságának növelésére kutatókból, tervezőkből, közgazdászokból és egyéb szakemberekből álló kollektívákat kívánnak létrehozni. A tudományos-műszaki fejlesztés tervezésének tökéletesítéséhez okvetlenül szükséges távlati tervek készítése. Az uj technika létrehozásának és a régi elavulásának ciklusai lerövidülnek, ugyanakkor a technikai vívmányok gyakorlati alkalmazása hosszú időt igényel. Ezért szükséges 15-20 évre prognózist késziteni. Magyarországon, Lengyelországban, az NDK-ban és a Szovjetunióban 1985-ig, Bulgáriában, Csehszlovákiában és Romániában 1980-ig dolgoztak ki prognózisokat. A prognózisok eredményességét nagy mértékben elősegíti a KGST országok tudományos együttműködése, amely a szocialista' integráció komplex programjának egyik része. E szerint az érdekelt országok közösen dolgozzák ki a legfontosabb tudományos-technikai prognózisokat, összehangolják az ezzel foglalkozó országos szervezetek munkáját, rendszeresen tájékoztatják egymást tevékenységükről. A műszaki fejlesztés elengedhetetlen feltétele a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának meggyorsítása. Ezért a Szovjetunióban, Bulgáriában, az NDK-ban és még néhány szocialista országban a tudományos intézmények és az iparvállalatok egyesítésére törekszenek. Bulgáriában jelenleg 51 tudományos-kutató és kisérleti központ működik, ezekre az intézetekre fordítják a nemzeti tudományos potenciál 68 %-át. A körülményeknek és a konkrét feladatoknak megfelelően az egyesülésnek több fajtája lehet. A Bolgár Tudományos Akadémia szisztémájában például a tudományos kutatás szorosan kapcsolódik a káderképzéshez. Integrálódnak a kutatóegységek és a megfelelő intézetek, illetve fakultésok. Ezáltal nagyobb lehetőség nyilik a lényeges komplex és ágazati feladatok megoldására, kiküszöbölhető a kutatómunka felaprózódása és elsekélyesedése. Ugyancsak figyelmet érdemel a vállalatok, felsőfokú oktatási intézmények és tudományos-kutató intézmények együttműködése hosszú távra szóló megállapodások alapján. Ilyen jellegű kooperáció jött létre az Erfurti Rádiógyár és az Ilmenau-i Műszaki Főiskola Elektronikai Intézete között. Az együttműködés következtében a kutatás valamennyi eredményét felhasználják a termelésben, a főiskola jól képzett szakemberekkel látja el az üzemet, és a főiskolai kutatómunka is hatékonyabbá válik. A tudományos- és műszaki fejlesztésben egyre növekszik az anyagi támogatás és gazdasá-