Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

minisztériumai a teendők és fejlesztési elképzeléseik részletes ismertetése alapján, becslést készitenek a hatáskörükben végzendő kutatási feladatok költségkihatásairól. Ezeket benyújtják a főhatóságokhoz adminisztratív ellenőrzés céljából, aminek megtörténte után az anyagi igényt a központi kormányzat Pénzügyminisztériumának továbbitják. Utóbbi összegyűjti ezeket az igényeket, s ennek megfelelően teszi meg K+F ráfordítási javaslatát a parlamentnek. A nagyságrendi eloszlás szemléltetésére elég megemlíteni, hogy a központi kormányzat többszörösét költi kutatási célokra az egyes indiai államok ilyen kiadásainak: 1966-1967-ben előbbi 857,75 millió, utóbbiak 270,35 millió rúpiát adta, két évvel később pedig 1 180,48 milliót, illetve 349,57 millió rúpiát forditottak erre a célra. A legnagyobb arányban a központi kormányzat tudományos költségvetéseiből az Atomenergia Szervezet, a Honvédelmi Minisztérium, az Oktatásügyi Minisztérium, az Éle lmezési- és Mezőgazdasági Minisztérium részesedik; a tudományos keret mintegy 73 %-át ezek kapják. 1968-1969-ben az összes központi kormányzati K+F ráfordítások 22 %-át az oktatásügy, 21 %-át az atomenergia-fejlesztés, 18 %-át az élelmezési- és mezőgazdasági szféra költötte el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézmények és minisztériumok általában nem tudják pontosan előre felmérni a kutatások várható költségeit. Az adatok tanúsága szerint a Vasúti és a Tájékoztatási, valamint Tömegkommunikációs Minisztérium által folytatott kutatások ismételten többe kerültek a részükre előirányzott költségvetési összegnél, az atomenergiafejlesztés viszont hozzávetőleg 27-28 százalékkal kevesebb pénzt használt fel, mint amennyit rendelkezésére bocsátottak. Mindent egybevetve, az egyes szövetségi államok tudományos költségvetéseiben az előirányzatok túllépése van túlsúlyban a kutatási költségek terén; ezek együttesen 48-220 százalék között mozogtak az elmúlt években. E visszásságot semmiféle konkrét ok sem indokolja . Országos szinten a tudományos célra szolgáló költségvetési keretnek viszont mintegy 12 százalékig terjedő része felhasználatlan marad. Más fejlődő országokhoz hasonlóan, India is kap külföldi K+F segélyeket, főként nemzetközi tudományos szervektől. Értékben 1961-1964 között e segélyösszegek a következőképpen oszlottak meg /millió rúpiában/: 7.táblázat Összes K+F Külföldi В : A Kutatási szektor kiadás kutatási %-ban segély /А/ /В/ Mezőgazdaság 160,90 52,6 32,69 Orvosi és egészségügyi 51,1 37,0 72,41 Tudományos és ipari kutatás 658,2 67,9 10,32 Meteorológia 8,6 2,9 33,72 78