Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

rátör szembenálljon, ahelyett, hogy közösen működnék a közös ügy érdekében. A szembenállás gyökere részint a tudósfizetések és a közigazgatás vezetőinek fizetése között fennálló áthidalhatatlan különbség. A tudós viszonylag másodrendű állampolgár,, s ha sikerül bejutnia a hatalom gyakorlóinak belső körébe, azt nem tudásának, hanem személyi összeköttetéseinek köszönheti. Ebből következik, hogy sok nagyrahivatott fiatal tudós hagy fel választott hivatása gyakorlásával, s igyekszik politikusként vagy az államigazgatás tagjaként érvényesülni, mert ugy látja, hogy boldogulásához a tudás nem szolgáltat kellő alapot. S e helyzet csöppet sem segiti elő a független gondolkozásmódot, a bátor szókimondást. Márpedig az indiai tudomány'legnagyobb tragédiája, hogy művelőiből többnyire éppen e két tulajdonság hiányzik. TUDOMÁNYOS RÁFORDÍTÁSOK A fejlett országokban a kutatást mind az állam, mind pedig az ipari vállalkozók támogatják; Indiában utóbbiak hozzájárulása ehhez elhanyagolhatóan kicsiny mérvű. A tudományos erőfeszítések anyagi terheit lényegében egyedül az állam viseli, állandóan növekvő ráfordításokat juttatva e célra: 2.táblázat A tudományos költségvetés alakulása az indiai ötéves tervek időszakában* /millió rúpia/ Terv szerint Terven kivül Összesen Az I. ötéves terv idej én 140 60 200 A II. ötéves terv idején 330 340 670 A III. ötéves terv idején 750 700 1 450 Összesen 1 220 1 100 2 320 + /А IV. ötéves terv 1965-től lépett volna életbe, de érvénybelépése utólag eltolódott./ A beruházott összegek szerkezeti megoszlását a II. és III. ötéves tervben az alábbi adatok szemléltetik /millió rúpiában/: 73