Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

nisztérium és Állami Atomkutatási Tanács. Az STU és az NFR /Természettudományi Kutatási Tanács/ együttesen szintén bekapcsolódik, évente 1 millió koronával. A sok vitát kiváltó határozat után a hazai kutatók ugy érezték, lehetőségeiket megnyirbálták. Svédország egyébként összesen 30 millió koronát fektet be a CERN-be 1972/1973-ban. CÉLRA ORIENTÁLT K+F Svéd kormánykörök egyre inkább azt követelik, hogy a kutatás fokozott mértékben célra orientált legyen. Az STU ismételten olyan direktívákat kapott, hogy az ipar export-erejét elősegítő kutatási terveket támogassa, amelyek elősegítik a társadalmilag kívánatos technikai haladást. A különböző célú kutatási tervek közötti prioritás megállapítása problémát jelentett többek között azért, mert a társadalmi igények nem eléggé megbízhatóan realizálódnak eredmények formájában a piacon. Széles körű vita folyik, vajon a "piac" stiumlálása esetleg nem segiti-e inkább a technikai haladást, mint a K+F tevékenység közvetlen ösztönzése. Az "19é9.évi felmérés a koordinációs kutatásról" cimü, 1970 őszén megjelent beszámoló ismertette több állami kutatóintézet együttműködésének alternativ formáit /Például a Repüléstechnikai Kisérleti Intézet /FFA/, az AB Atomenergia, a Honvédelem Kutatóintézete /FOA/ /. Az együttműködés egyik tényezője a K+F termékek piacra vitelének megjavítása. Az összes intézetre érvényes ugyanis, hogy megpróbálják profiljukat kibőviteni, és a gazdasági szektor különböző ágazataiból megbízásokat vesznek fel A beszámoló ugyan nem vetett fel specifikus intézkedéseket, de a földrajzi decentralizációra törekvő átfogó intézkedések első következményeként az Állami Anyagvizsgáló Intézet például kiköltözött Stockholm területéről. UJRENDSZERÜ KUTATÓKÉPZÉS 1969 őszétől elvileg uj kutatóképzést alkalmaznak: eltörölték a régi doktori és licenciátusi vizsgákat, s uj doktori vizsgát vezettek be, amelyet négy évi tanulmány után kell letenni. A kutatóképzés iránti érdeklődés azonban erősen, sőt gyorsabban növekszik, mint az oktatók fenntartására szánt erőforrások. Emellett a fiatal kutatók jövője bizonytalannak tűnik, különösen a műszaki alapkutatás, de még az alkalmazott kutatás terén is. A tervezett kutatókar-rierek kialakitása, részben anyagi eszközök hiányában, kudarcba fulladt, és a hozzáférhető statisztika szerint az iparban folyó K+F-ben foglalkoztatott személyek száma a 60-as évek végére csökkent. 63