Tudományszervezési Tájékoztató, 1973
1. szám - Szemle
A TÖKE- ÉS KUTATÁSIGÉNYESSÉG VÁRHATÓ VÁLTOZÁSI TENDENCIÁI A GÉPIPARBAN A várható mennyiségi-minőségi változások és hatásuk — A gé p.i parra jellemző változási tendenciák — A tőkeigényesség változási tendenciái — Várható tendenciák az egyes gépipari alágazatokban. A tudomány társadalmi-gazdasági szerepében az utóbbi néhány évtizedben lényeges változás következett be: a tudományos kutatás önálló népgazdasági /nemzetgazdasági/ ágazattá vált, amelynek jelentősége egyre növekszik. Bár a tiszta tudomány és a gazdaság mozgását egymástól független törvények irányitják, mégis számos ponton —elsősorban a tudomány közvetett hatásain keresztül— érintkeznek egymással. Ez a tény szükségessé teszi a jövőben a gazdasági növekedés klasszikus modelljének felülvizsgálatát. A tudomány és a műszaki kutatás mind nagyobb igényeket támaszt az egyes országok gazdasági és emberi erőforrásaival szemben, s ezeket a fokozott igényeket csak a leggazdagabb államok tudják kielégiteni. A bruttó társadalmi termék kutatásra és fejlesztésre forditott kiadásainak aránya és a gazdasági növekedés üteme közötti összefüggés vizsgálata ma még intenziv kutatás területe. E terület kutatói számos összefüggésre mutattak már rá. Nem kellően feltártak ma még az egyes ágazatok területén érvényesülő összefüggések. Számos olyan iparág létezik ugyanis, amely alig igényel kutatást, mégis jelentős mértékben hozzájárul a bruttó társadalmi termékhez. Mindezeket a kérdéseket differenciálja még az egyes országok fejlettsége. A tudománypolitika országonként és időszakonként például a kutatásra forditható anyagi eszközök nagyságától, a helyi tudományos és társadalmi-gazdasági fejlettségi szinttől függően változhat. A közelmúltban az országok fejlettségét ipari potenciáljuk alapján állapitották meg, napjainkban viszont mindinkább a —magától- értetődően a megfelelő ipari bázisra támaszkodó— tudományos potenciá 1 válik mércévé. Mindezek szükségessé teszik, hogy a gépipar fejlődését, az ezt a fejlődést alapvetően jellemző tényezők, a tőke és a kutatásigényesség változásának tendenci7