Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

Természetesen ennek a bérgazdálkodási rendnek is vannak hátrányai. Ezek között kell megemliteni, hogy a bérmegtakarítások csak a szervezeti egységen belül felhasználhatók. Ez bizonyos korlátot szab az évi bérfejlesztési kereteknek is. Az előnyök és a hátrányok összevetése alapján az intézet vezetése a decentralizált bértömeggazdálkodás bevezetése mellett döntött. A bevezetés folyamatos volt: először az intézet egyik szervezeti egysége —a Szilárdtestfizikai Főosztály— dolgozott kísérletképpen bértömeggazdálkodási módszerekkel, az igy nyert tapasztalatokat az intézet vezetése, a széles körű intézeti bevezetés előtt megvizsgálta, és a továbbiakban a gyakorlati megvalósítás megfelelt a korábban ismertetett elveknek. A gyakorlati megvalósítás közben meg kellett oldani egy sor más kérdést is. Például a realizálás során az a helyzet állt elő a KFKI egyes területein, hogy az önálló /általában főosztályi szintű/ szervezeti egységek bértömeggazdálkodást folytattak, ugyanakkor az őket közvetlenül irányitó igazgatóhelyettes nem rendelkezett semmilyen bérkerettel, amelynek segitségével az adott területen szükséges vezetési politikát megvalósithatta volna. Ennek kiküszöbölésére az igazgatóhelyetteseknek most már joguk van a bértömeggazdálkodást folytató szervezeti egységektől a keletkezett bérmegtakarítás egy részét /maximum 20 %-át/ saját rendelkezésükre elvonni. Ezzel megoldódott a bértömeggazdálkodó egységek vezetésének, irányításának egyik problémája is. A decentralizált bértömeggazdálkodást 1972. január 1-től vezették be az intézet egész területén. Az azóta eltelt nem túlságosan hosszú idő is lehetőséget ad már bizonyos következtetések levonására. Megállapítható, hogy a bértömeggazdálkodást önállóan folytató szervezeti egységeknél a létszám-és bérgazdálkodás felelőssége lényegesen megnőtt. Ez-többek között azt jelenti, hogy a szervezeti egységeknek ténylegesen lehetőségük nyilott meghatározott idejű bérfejlesztésre, és ilymódon is kedvezően tudják befolyásolni a szervezeti egység fő feladatainak megoldását. A bértömeggazdálkodás bevezetése fontos lépés volt a helyesebb ösztönzési rendszer kialakitása felé. De teljes mértékben ez sem tudta megoldani a felmerült problémákat, és igy továbbra is az egyik legfontosabb feladat a bérezési-, jutalmazási gyakorlat megjavitása volt. A BÉREZÉSI-, JUTALMAZÁSI GYAKORLAT JAVÍTÁSA Az intézet vezetése megkisérelte, hogy ezt a kérdést először elvi sikon vizsgálja. Ez azért is célszerű, mert a gyakorlati oldalról való közelitésnél —az eddigi tapasztalatok szerint— mindig nagyon sok szubjektiv elem keveredett a gondolatmenetbe. 56