Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

A FELSŐOKTATÁSI K+F FINANSZÍROZÁSA 1964-ben a felsőoktatási intézményekben folyó kutatások 87,4 %-át az állam finanszírozta, 3,9 %-át a vállalatok-és 4,8 %-át nem profit célú intézmények. A maradék 4 % külföldi eredetű. 1966-ban az állam a költségek 91 %-át fedezte. A FEJLŐDÉST GÁTLÓ TÉNYEZŐK Az osztrák felsőoktatás: K+F tevékenység fő problémája a foglalkoztatottak kis száma és a megfelelő segédszemélyzet hiánya. 1963/1964-es adatok szerint a felsőoktatásban dolgozott az ország kutatószemélyzetének 21 %-a. Ebből 1 306, vagyis 64 % mérnök és kutató, 11 % technikus, és csak 25 % a segédszemélyzet. Az egyetemek a pénzhiány és az ezzel öszszefüggő viszonylag kis fizetések miatt nem tudnak elegendő számú munkaerőt alkalmazni. Ausztriában az egyetemi személyzet munkafeltételei rosszabbak, mint a környező tőkés országokban. A zürichi Szövetségi Műszaki Egyetem /ЕТН/ például 1962-ben 72O főnyi segédszemélyzettel rendelkezett, mig a bécsi Műszaki Egyetem, melynek kétszer annyi a hallgatója, csak 230 főnyivel. Emiatt az egyetemeken vagy egyáltalán nem kutatnak, vagy a kutatóidő nagy részét rutinmunkával kénytelenek tölteni. 195З/1954 és I963/I964 között a diákok száma majdnem háromszorosára nőttf a tanároké csak 83 %-kal növekedett. Ez azonban távolról sem azt jelenti, hogy Ausztriában tul sok lenne a diák, sőt a diákok aránya elmarad Olaszország, Hollandia, Franciaort « szág és Svédország mögött. Az egyetemek "túlterheltsége" az oktatószemélyzet hiányának következménye. 1964—ben 668 oktatói állásból 143 betöltetlen volt. Ennek oka nemcsak az, hogy a .tudósok külföldön több fizetést kapnak, hanem inkább az, hogy a kutatási feltételek és lehetőségek sokkal vonzóbbak külföldön, mint Ausztriában. A megfelelő munkaerő valamint az anyagi források hiányához még hozzájárul a hely-, az anyag- és a felszereléshiány. A bécsi Műszaki Egyetem Kisérleti Fizikai Tanszékének munkája például legalább tiz évvel maradt el a többi hasonló profilú európai intézethez képest. De hogyan is lehetne nemzetközi szinten versenyképes egy olyan intézet —kérdezik joggal —, melynek személyzeti költségvetése 6OO - 8OO 000 Sch között mozog és amely nem lépheti tul a 100 000 Sch plafont a berendezések kipróbálásánál. Ha egy egyszerű mikroszkóp 50 000 Sch-be kerül, elképzelhető mennyi jut bonyolultabb berendezések vásárlására. Van néhány jól felszerelt egyetem is, melyek még külföldről is vonzanak kutatókat. Ilyen például a leobeni Bányászati Főiskola és a grazi Műszaki Egyetem, melyeknél a létszám egyharmada nem osztrák. 38