Tudományszervezési Tájékoztató, 1973
2. szám - Szemle
kesztő Bizottság módositásai után öt szöveget terjesztettek elő a Szakértő Bizottságnak. Ez utóbbi plenáris ülésen megvitatta, módositotta a dokumentumot, végül a következő szövegeket fogadták el egyhangúlag: 1. számú javaslat A további európai tudományos együttműködés lehetőségeiről 2. számú javaslat A tudománypolitika tervezéséről 3. számú javaslat A tudománypolitika irányításáról valamint a kutatás és fejlesztés hatékonyságáról és eredményességéről 4. számú javaslat A tudománypolitika prognosztikai vetületeiről 5. számú javaslat Az európai tagországok kutatási és fejlesztési erőfeszítéseinek profiljára vonatkozó adatok cseréjéről . A dokumentumhoz fűzött bevezetésben a szakértők többsége leszögezte, hogy az értekezlet nem tekinthető teljesen európai szintűnek, mert a Német Demokratikus Köztársaság szakértőit nem hivták meg. Kifejezték reményüket, hogy az NDK a jövőben meghivást kap az értekezletekre, és ez valamennyi európai ország számára kölcsönös előnyt jelent majd. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az együttműködés hatóköre és intenzitása a K+F területén jelentős mértékben függ a kedvező politikai légkör biztosításától, az európai országok közti kölcsönös bizalom és a megértés kialakításától. Ehhez a szakértők szerint az UNESCO a következőképpen járulhat hozzá: a/ megfogalmazza az európai tudományos együttműködés alapelveit; b/ kijelöli a prioritást élvező tudományterületeket; с/ kidolgozza az egyes tudományterületek együttműködésének megfelelő formáit és módszereit. A szakértők hangsúlyozták, hogy viszonylag rövid időközönként kell miniszteri találkozókat rendezni Európában, és gondoskodni kell ezek megfelelő előkészítéséről. 235