Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

8.táblázat A gép- műszer érték az összberuházáson belül /ff-ban/ Alágazat I960 1966 1970 Gépek és gépi berendezéseket gyártó ipar 86,8 63,7 51,6 Közlekedési eszközöket gyártó ipar 60,8 68,5 54,5 Villamosipari gépeket gyártó ipar 62,9 62,3 55,3 Hiradás- és vákuumtechnika 59,0 66,3 59,5 Műszeripar 64,0 61,8 53,1 Fémtömegcikkipar 65,3 61,0 56,9 Gépipar összesen 75,3 64,9 55,0 A továbbiakban a tőkeigényesség alakulását vizsgáltuk az egyes iparágakban. A mutató I960 és 1970 között mintegy 15 %-kal csökkent; alágazatonként differenciált a változás mértéke. A hazai adatok tendenciájukban sem egyeznek a nemzetközi adatokkal. ^^ A nemzetközi adatok alapján a legtőkeigényesebb területnek az információközlő berendezések, számitógépek tekinthetők, hazánkban az ehhez hasonlitható alágazatok /híradástechnika, műszeripar/ a gépiparon belül a legkevésbé tőkeigényesek. A rendelkezésre álló nemzetközi és hazai adatok birtokában /erősen becsülve és kevéssé számítással alátámasztva/ az alábbiakban jelölhetők meg a tőkeigényesség várható változási tendenciái. 10.táblázat Tőkeigényesség értékei a magyar gépiparban /ezer Ft./ Alága zat I960 1970 1975 1980 1985 Gépek- és gépi berendezéseket gyártó ipar 780 720 720 720 720 Közlekedési eszközöket gyártó ipar 700 730 700 690 680 Villamosipari gépek 520 530 540 550 550 Hiradás- és vákuumtechnika 870 520 540 58O 650 Műszeripar 900 500 520 560 600 Fémtömegcikkipar 800 580 58O 570 56O Gépipar együtt 735 626 63O-635 640-645 645-650 Összeállította: dr.Pálinkás Jenő 32/ KSH Beruházási Osztály adatai alapján. 33/ Az, hogy hazánkban az elmúlt évtizedben csökkent a tőkeigényesség, tulajdonképpen a "fáziskéséssel" magyarázható. 23