Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

2. szám - Szemle

1969-ben: 1970-ben: 1971-ben: K+F intézetekben Egyéb K+F helyeken 9,4 % 17,7 % 9,8 % 11,7 % 8,4 % 41,9 % A szerződéses munkákban tehát összességében gyorsan nő a más intézményekkel történő kooperációs kapcsolat. Az összeállításból látható "tendencia-váltás" /tudniillik a kutatóintézeteknél a növekvő arány csökkenőre fordult, s az egyéb K+F helyeken a csökkenő arány növekvőre változott/ talán azzal magyarázható, hogy 1971-ben —az előző évihez képest— csökkent a központi műszaki fejlesztési alapból nyújtott szerződéses megbizások aránya a kutatóintézetekben. Ezt ugyan az állami költségvetésből nyújtott szerződéses megbizások bőven ellensúlyozták, de az ezzel járó több megkötöttség korlátozta a továbbadható szerződéses megrendelések körét. Az egyéb K+F helyeken ezzel egyidejűleg nőtt a központi műszaki fejlesztési alapból nyújtott szerződéses megbizások aránya, s ezzel a szerződéses kooperáció bővitésének lehetősége: Szerződéses megbizások a K+F intézetekben az egyéb K+F helyeken 1970-ben 1971-ben 1970-ben 1971-ben A központi MÜFA-ból 20,7 % 18,7 % 5,7 % 6,5 % Költségvetésből 6,8 % 12,4 % Vállalatoktól 35,6 % 36,3 % 2,3 % 2,6 % /Az intézménykategória adott évi összes költsége = 100 %/ A megfigyelt K+F helyek 1971. évi beruházásainak pénzügyi forrásai a következők voltak: - Állami költségvetés 511,3 M Ft, 26,7 % Központi MŰFA 246,8 " 12,9 % - Saját eszközök 934,9 " 48,8 % Hitel 134,9 " 7.0 % - Ismeretlen egyéb forrás 88,9 " 4,6 % Együtt. . . . 1 916,8 M Ft, 100,0 % A K+F helyek beruházásaiból a közvetlenül kutatási-fejlesztési célokat szolgáló 1 508,9 M Ft, 68,3 % - Épitési beruházás 414,0 M Ft, 21,6 % A gép és műszer beszerzésének mintegy 66 %-a importból /50 % tőkés-, 16 % szocialista importból/ származott,, a hazai beszerzés aránya 54 % volt. TUDOMÁNYÁGI STRUKTURA A megfigyelt K+F helyek számának tudományágankénti megoszlása 1971-ben az alábbiak szerint alakult: 212