Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

2. szám - Szemle

/Megjegyzés:- A tanszékeknél a felsőoktatási intézmény központi szerveinek létszámadatai nem szerepelnek; az egyéb K+F helyek esetében az "egyéb dolgozók" adatai nem különithetők el, s ezért a felmérésben és az adatokban nem is szerepelnek./ A három szektorra együttesen számitott átlagok: - kutatóknál 15 fő, - segéderőknél 21 fő, - egyéb dolgozóknál 9 fő, - összes dolgozóknál 4-5 fő. Ha a K+F helyek számát dolgozóik létszámának nagyságcsoportjai szerint csoportosítjuk, akkor a következő képet kapjuk: I. Kutatóintézeteknél: létszámkategória intézetek száma 25 és kevesebb fő 3 26 - 50 fő 19 51 - 100 fő 22 101 - 200 fő 32 200-nál több fő 53 II. Tanszéki kutatóhelyeknél: létszámkategória tanszékek száma 5 és kevesebb fő 97 6 - 10 fő 239 11 - 15 fő 173 16 - 20 fő . - 141 21 - 25 fő 71 26 és több fő 170 Az utóbbi évek során örvendetesen csökkent a kislétszámu kutatóintézetek száma és aránya /ezek a létszámfejlesztés révén magasabb kategóriákba léptek, vagy szervezeti összevonásra került sor/; s ma már a főhivatású kutatóintézeteknek csaknem fele 200-nál több dolgozót foglalkpztat. A nagyobb kutatói szervezetek létrejöttével és gyarapodásával azonban sűrűsödnek az intézetvezetési és az intézeten belüli szervezési problémák és gondok /ezek miatt vált időszerűvé e szektorban a vezetőtovábbképzés is/. A tanszéki kutatóhelyek szektorában változatlanul sok /és az uj tanszékekkel a korábbinál lényegesen több/ a viszonylag kislétszámu kutatóhelyek száma. Az egybevetésből kitűnik, hogy a tanszékeknek —összlétszámuk alapján— csak alig 20 %-a éri el a kis /vagy közepes/ intézetnagyságot; de ha figyelembe vesszük, hogy ezeknél a kutatási munkaidőhányad jóval az intézeteké alatt marad, akkor reálisan ennek is csak egy töredékét lehet intézetnagyságu kutatóhelynek tekinteni. 205