Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

2. szám - Szemle

kutatás-fejlesztés költségei 9,3 %-kal nőttek. Ez azt jelzi, hogy a hazai K+F helyeken tovább folytatódik a K+F tevékenység más tevékenységekkel történő ötvöződési folyamat, mely általában progresszív jellegűnek tekinthető. A költségek forrásai között kismértékben csökkent az állami költségvetési forrás súlya, s nőtt a költségvetésen kivüli forrásoké , főként azért, mert a vállalati eredmény terhére fedezett K+F költségek összege az előző évinek mintegy kétszeresére nőtt. A megfigyelt kutató-fejlesztő helyek kutatási beruházásainak összege 15,1 %-kal nőtt, ezen belül az épitési beruházásoké 6,8 %-kal, a gép-müszer beszerzéseké 14,0 %-kal, az egyéb beruházásoké pedig 49,8 %-kal /ez utóbbi főként a szerelési munkák volumenének és költségeinek növekedését jelzi/. A szerződéses munkák volumene 21,5 %-kal nőtt, s ennek eredményeként a feladatfinanszírozás aránya az 1970.évi 38 %-ról 42 %-ra változott /egyidejűleg az intézményfinanszírozás aránya 62 %-ról 58 %-ra csökkent/. A kutatóintézetek szektorában a szerződéses munkák árbevételeiből 1971-ben 608,9 millió Ft összegű nyereséget realizáltak, 16,5 %-kal többet, mint az előző évben. Ennek nagyobb része a vállalati rend szerint gazdálkodó kutató-fejlesztő intézeteknek /434,5 millió Ft/, kisebb része pedig a költségvetésből gazdálkodó intézeteknek jutott /174,4 millió Ft/. Az előbbieknél a nyereség növekedése 21,8 %-os, az utóbbiaknál csak 5,1 %-os volt. A nyereségből 1971-ben összesen 135,3 milliós részesedési alapot, és 269,4 milliós fejlesztési alapot képeztek. Minthogy a kutatóintézetek által realizált nyereség —az előző évihez képest— 1969-ben 39,8 %-kal, 1970-ben 18,1 %-kal, 1971-ben l6,5 %-kal nőtt, a nyereségnövekedés üteme —főként a költségvetésből gazdálkodó intézeteknél— fokozatosan csökkenő tendenciájú. Összefoglalásul megállapítható, hogy - a K+F ráfordítások növekedésének üteme 1971-ben /az előző két évi növekedéshez képest/ lelassult; - a tanszéki kutatóhelyeken az országos átlagnál gyorsabban növekedtek a kutatási célú beruházások /az uj tanszékek adatai nélkül számitva/; 200