Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

E tényezőket mérlegelve valószinü, hogy már a IV. ötéves tervben is nő a gépipar tőkeigényessége és a következő ötéves tervek ideje alatt további néhány százalékos növekedéssel lehet számolni. Ennek megfelelően a gépipar tőkeigényessége feltételezhetően az alábbi értékek között fog kialakulni: 5.táblázat A tőkeigényesség várható változása a magyar gépiparban /ezer Ft./ i960 1970 1975 1980 1985 735 626 630-635 640-645 645-650 VÁRHATÓ TENDENCIÁK AZ EGYES GÉPIPARI ALÁGAZATOKB

AN A KUTATÁSIGÉNYESSÉG VÁRHATÓ ALAKULÁSA AZ EGYES ALÁGAZATOKBAN Vizsgáltuk a gépiparon belül az egyes alágazatok kutatásigényességének alakulását, mind a gépipari K+F ráforditásokból való részesedésük, mind a fajlagos mutatók szemszögéből. Az országok általában két fő csoportba sorolhatók e szempontból. Az egyik csoportot azok képezik, amelyek nem rendelkeznek repülő-rakéta ipar-, ral, a másik országcsoportban meghatározó, vagy jelentős ez a tevékenységi terület. Mindezeket figyelembe véve az alábbiak állapithatók meg: - Az alágazati kutatásigényességi együtthatók minimum és maximum értékei elsősorban az egyes országok sajátosságaitól függnek. Általában, ha egy országban az alágazat termelése a gépipari termelésben nagy hányadot tesz, az adott ország alágazati kutatásigényességi együtthatója a nemzetközi értéksáv felső hányadában helyezkedik el és forditva. - Általában a termékspektrum bővülése növeli a fajlagos kutatás-fejlesztési igényt. Ha ez nem elégithető ki a kutatási spektrum bővülése —amely követi a termékspektrumot— önmagában kutatási dekon centrác iót eredményezhet. Az ábrán a nemzetközi adatok figyelembevételével ábrázoltuk az egyes alágazatok kutatás-fejlesztésigényességi együtthatóit és ebben a magyar mutatók értékét és változásukat 1959-1970 között. 26/ A számításokhoz a kiinduló számértékeket részben a KGM statisztikai szervei, részben a KGM Beruházási Osztálya biztosították. 19