Tudományszervezési Tájékoztató, 1973
1. szám - Szemle
A TŐKEIGÉNYESSÉG VÁLTOZÁSI TENDENCIÁI Az előzőekben a kutató-fejlesztő munkának —a tőkebefektetések mellett— fokozódó jelentőségét emeltük ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a kutatásra és fejlesztésre forditott kiadások szükségesek a technológiai és konstrukciós haladás meggyorsítása érdekében, de nem elégségesek ahhoz, hogy biztositsák a műszaki haladást. Valamely népgazdasági ág termelékenységét nem az "újítások" létrehozása, hanem ezzel párhuzamosan a kutatási-fejlesztési eredmények elterjesztése , gyakorlati alkalmazása eredményezheti. A probléma az, milyen hatásfokkal kerül felhasználásra az uj technika elterjesztésé érdekében befektetett tőke. V, • • /, 19/, 20/, 21/, 22/ ... A nemzetközi es hazai irodalom a tokehatekonyság fokozatos romlására utal. A gépipar területén a háború utáni években —általában a gyors fejlődés időszakában— körülbelül 1960-ig, a tőke termelékenysége jelentős mértékben növekedett, I960 óta viszont fokozatosan csökken. A magyar gépiparban ezideig nem, de a vizsgált időszak alatt fel23/ tehetően már számolni kell ezzel a ténnyel. Ezért felsorolásszerűen bemutatjuk a tőkeigé n y esség fokozódását kiváltó főbb tényezőket , amelyek a gépiparban is éreztetik hatásukat: - a termelőfolyamatok gyorsuló átalakulása, - az energiastruktura átalakulása, - a termék rövidülő élettartama, a fokozódó erkölcsi kopás következtében , - a fokozódó kutatási-fejlesztési ráfordítások, 24/ - a költségcsökkentési "kényszer", - megszűnik a termelésben dolgozók számának növelési lehetősége, igy nő az élő- és holtmunka cseréjével összefüggő eszközbefektetés, technikai felszereltség, 19/ BARGER,H.: Growth in developed nations. /Növekedés a fejlett országokban./ = Review of Economics and Statistics /Cambridge ,Mass./ , 1969.2.no. 143-148.p. 20/ MINASIAN,J.R.: Research and development, production functions and rates of return. /Kutatás és fejlesztés, termelési függvények és megtérülési ráták./ = The American Economic Review /Evanston,111./,1969-2. no. 80-85.p. 21/ BEREND I.: Beruházáspolitika és eszközhatékonyság. = Figyelő, 1967. szept.15. 3.p. 22/ KIRNERjW.: Zeitreihen für das Anlagevermögen der Wirtschaftsbereiche in der Bundesrepublik Deutschland. /Az NSZK gazdasági területei berendezés állományáról készített idősorok./ = Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung. Beitrage zur Strukturforschung. Übersicht Ifo-institut für Wirtschaftsforschung. 1968 .5 .П0. 2842. p * 23/ Ezzel nem egyezik Berend Iván /21/ álláspontja. Az általa vizsgált három periódusban /1960-1970, 1971-1975, 1976-1985/ a gépipar eszközhatékonysága hazánkban javult, illetve tovább fog javulni. A vállalatok szándékait vizsgáló felmérés a gépiparra vonatkozóan már azt valószínűsíti, hogy a 100 Ft árbevételre jutó állóeszközállomány 1970 és 1975 között nem változik /mindkét időpontban 58 forint,/ 24/ A termelési volumentől többé-kevésbé független költségek növekvő hányada növeli az optimális üzemnagyságot, ami üzembővitéseket igényel a már meglévőknél is. 17
