Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Bibliográfia

a kutatómunka szervezési problémáival, valamint a tudomány és a termelés kapcsolatával foglalkozik. A harmadik fontos témakör a kutatóintézetek és általában a kutatómunka anyagi támogatása, ösztönzése. Ezenkivül több fejezet foglalkozik a kutatómunka gazdasági hatékonyságának mérésével. Forschungstheorie

, Forschungspraxis

. Beitr.v. A.P.Speiser, H.Grümm /etc./ Wien-New York,

1971

(Springer. 83 p. Kutatáselmélet, kutatási gyakorlat. MTA Az osztrák kutatás- és tudományügyi miniszternő előszavával megjelent kiadvány a kutatás elméleti kérdéseivel foglalkozó előadásokat tarfalmaz. Speiser előadása az egyetemi kutatás és az ipar kapcsolatairól, kölcsönhatásairól szól; a következő előadás témája a K+F projektumok tervezése, a kutatástervezés szükségessége és nehézségei. A kutatás irányításában döntő szerepe van a helyes döntéshozatalnak; Schmetterer három csoportra osztja a döntési eseteket: az elsőnél biztosak a kilátások, a másodiknál kockázatosak, a harmadiknál bizonytalanok. Cikkében részletesen az utóbbi esettel foglalkozik. A kutatás és a társadalom kapcsolata, a társadalmi célok figyelembe vétele, a cél-konfliktusok és - konvergenciák, a célkitűzések hierarchiája, az osztrák kutatási koncepció, az állam döntő szerepe a kutatás szervezésében és támogatásában — ezek Prager átfogó és érdekes előadásának fő témái. A kiadványt az Osztrák Tudományés Kutatásügyi Minisztérium jelentette meg, ezzel is hangsúlyozva a bennefoglalt előadások értékét és fontosságát. A szerzők a bonyolult összefüggéseket, elméleti problémákat világosan, áttekinthetően, számos egyszerű ábrával illusztrálva fejtették ki. GAUSSENSjJ.: Les décisions en recherche et développpement. Paris, 1971 ,Dunod

. XVII,

354- p. /Problèmes économiques d'aujourd'hui. 2./ Döntések a kutatásban és a fejleszA hetvenes években a közvélemény, kiábrándult a fejlődésből, megváltoztak a régi értékítéletek, nosztalgiával gondolunk a múltra; a döntéselmélet fokozatosan fejlődő diszciplínája sokak számára az egyetlen reménysugár — állapitja meg a bevezetőben Fourastié, az Erkölcsés Politikai Tudományok Akadémiájának tagja. A döntéselmélet kialakulásától kezdve felhasználja a leg ujabb és legkorszerűbb ismereteket: a valószinüségszámitást, a matematikai irányzatokat, az individuálpszichológiát a csoportdinamikát, a gazdaságtudományt, az ökonometriát, a különféle politikai tudományokat. A döntéselmélet mint tipikusan kisérleti tudomány, kivételes is mereteket és munkamódszereket igényel. « A magas szinvonalu kiadvány két szempontból jelentős: megkülönbözteti a döntéshozó explicit és implicit modelljeit, valamint meghatározza a kutató modelljét. A döntéshozatal implicit modelljei a kutatótevékenységet folytató ipari, kereskedelmi, vagy adminisztratív jellegű vállalkozás szakembereinek tapasztalataiból, az általánosan elfogadott szabályokból és normákból, a kutatómunka eredményeiből tevődnek össze. Az explicit modellek kiindulási alapja a szubjektív valószínűségek és az információ fontosságának felismerése. Az explicit modell módszertanilag különbözik az implicittől ésszerűbb, a döntés előkészítésében foko zatosan egyre több mennyiségi elemet sze repeltet, de ugyanakkor pragmatikus és bizonyos fokig szubjektiv is. A kutató modellje általánosítva tartalmazza a kutatói döntéseket, megvizsgálja, hogyan, milyen adatok alapján választ a kutató a kinálkozó lehetőségek közül, figyelembe véve a pénzügyi, anyagi és személyzeti megkötöttségeket. A kutató viselkedésének elemzéséből az a következtetés vonható le, hogy a kutató döntései egyre inkább az információk, a tapasztalatok maximálását szolgálják. A kiadvány befejező fejezete a numerikus alkalmazást foglalja össze, közli a megoldások algoritmusait, függelékben pedig a számításokat részletezi. 127