Tudományszervezési Tájékoztató, 1973

1. szám - Szemle

mok-beli tőkekoefficiens csökkenését, különösen a háború utáni periódusban. Kanadában hasonló a kép egészen 1955-ig. Ettől kezdve azonban a tőkeállomány anyagi-műszaki összetételében nem következik be lényeges változás. A tőkeállomány struktúrájában is. változások következnek be, a részkoefficiensek hatással vannak a tőkekoefficiensre. /Az amerikai tőkekoefficiensek 3,1-ről 1,8-ra csökkenése 1925-1965 között egyrészt az épületigényességnek 2,1-ről 0,9-re, másrészt a gép- és felszereltségigényesség 1,0-ről 0,86-ra történő csökkenésének az eredménye. Ha csupán a háború utáni periódust nézzük, a termelés fajlagos gépigényessége fokozódott, ami közömbösítette a tőkeállomány strukturális változásának csökkentő hatását a tőkekoefficiensre. Ha Kanadát vizsgáljuk, a háború előtti szakaszban az épületigényesség radikális csökkenését és a gépigényesség stabilitását látjuk. A háború utáni periódusban az épületigényesség tovább csökken 1,36-ról 1,18-ra, az aggregált koefficiens mégis emelkedő irányzatú, mivel a gépigényesség 0,56-ról 0,95-re növekszik./ d/ A tőkeállomány technikai és fizikai állapotát a nettó/bruttó érték arányával fejezi ki a szerző. A ráta változásának a tőkekoefficiensre gyakorolt hatását —a szerző véleménye szerint— többoldalúan kell megközelíteni. Csökkenése a tőkeállomány fizikai állapotának romlását, növekedése pedig javulását jelentheti. A szerző a tényadatok elemzésében végezetül arra a következtetésre jut, hogy nincs egyértelmű összefüggés a ráta alakulása és a tőkekoefficiens változása között. e/ A tanulmány végén a szerző a technikai haladásnak a tőkeigényességre gyakorolt általános hatását emliti meg. Ez a hatás szerinte lehet tőkefelhasználó, semleges és tőkemegtakaritó. Az eszközigényesség szinvonalát a fenti tényezők mellett befolyásolja még az ágazati struktura, a műszaki fejlődés, az eszközök kihasználtsága és a selejtezés üteme, az állóeszközök átlagos életkora, szociális-kulturális igények stb. Az állóeszközök és beruházásigényesség kérdésével foglalkozó KGST szimpóziumon /Budapest, 1970.október 12-17./ elhangzott előadások alapján közös vélemény alakult ki abban a kérdésben, hogy az eszközigényességi mutatókat olyan szempontból is célszerű megkülönböztetni, hogy az ágazat közvetlen, vagy a saját és a többi nép9/ gazdasági ágakban is szükségessé váló teljes eszközigényét fejezi-e ki. Az állóeszköz-kihasználási mutató változását más mutatókkal összhangban célszerű vizsgálni, igy például munkatermelékenység, önköltség, jövedelmezőség színvonala stb. 9/ BEREND I.: KGST szeminárium az állóeszköz- és beruházás-igényességről. = Ipargazdasági Szemle, 1971.1.no. 77-80.p. 13