Tudományszervezési Tájékoztató, 1973
1. szám - Figyelő
nyolultsága, a kollektíva teljesítőképessége/ és a külsőkre /az anyagi-műszaki szükségletek biztosítása, személyzet/. Az eljárás különben megegyezik a 2. és 4. pontban ismertetettel. 6. A kiválasztott feltételek valószinüségmegoszlás á n а к becslését csak szakértők végezhetik, analógia kulcsok, kérdőivek, a kutatási folyamat gondolati "eljátszása" segítségével. 7. Az egyes témák "cél elérési fokának" osztályozása a kiválasztott feltételek függvényében történik. Ennél a lépésnél derül ki, vajon a kutatókollektiva mennyiben képes a célok megvalósítására. A becslést szakértőknek kell végezni. 8. Minden cél és minden téma számára meg kell határozni a matematikai követelményértéket. Ez tulajdonképpen középérték, amit a lehetséges értékek és a hozzájuk tartozó valószínűség szorzata ad meg. 9. Az utolsó lépés eredményeképpen a célkritériumokból, a követelményértékekből és a cél elérésének fokából kiszámítható és rangsorolható a témák fontossága. — WUNDERLICH, L. - GERHARDT, К.: Entscheidungsvorbereitung im Forschungsprozess. /Döntéselőkészités a kutatásban./ = Spektrum /Berlin/, 1972. 2. no. 18-19p. R л Kutatás a szocialista társadalom szolgálatában — nyugati s z e m m e 1 A szovjet tudomány a második világháború után hatalmas erőfeszítéseket tett a nyugati országok színvonalának elérésére. A tudományos és iparfejlesztési beruházások óriási méreteket öltöttek, erőteljesen fokozták a tudományos sz.akemberek képzését. 1964-ben a Szovjetunió 6,5 milliárd rubelt fordított kutatásra és fejlesztésre és az összeget —ellentétben a legtöbb nyugati országgal— az utóbbi években is egyenletesen növelte, 1968-ban 9 milliárd, 1971-ben 13 milliárd volt a K+F ráfordítás. Hivatalos átszámítási kurzuson az 1971. évi összeg 19 milliárd dollárnak felel meg. Gvisiani, a Tudományos és Műszaki Állami Bizottság alelnöke közölte, hogy 1971-ben a mérnökök, technikusok és tudományos alkalmazottak összlétszáma több, mint 3 millió volt /a munkaerő 4 %-a/. Az összlétszámból 930 000 volt a tudományos kutató és mérnök /az 1968. évi arányszám 770 000/. Célszerű az adatok összehasonlítása az Egyesült Államok statisztikáival: I968 és I97I között az amerikai kormány évente l6 milliárd dollár körüli összeget fordított K+F-re, ami az évi inflációs ráta figyelembe vételével 20-25 %-os csökkenést jelent. Igaz ugyan, hogy a 16 milliárd dollár csak a szövet101