Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

AZ EGYETEMEK KOZELSEGE A 128.ut mentén elhelyezkedő ipari létesítmények szinte a környék hatalmas egyetemi komplexumának részét képezik. A Harvard és a MIT /Massachusetts Institute of Technology/ egyre nagyobb mértékben vesz részt a kutatásban, szerződéses munkákat végez a Cambridge Electron Accelerator, az UNITECH és más cégek számára. Nem hanyagolható el a Boston University, a Northeastern University, a Tufts és a Brandeis szerepe sem a hatalmas intellektuális központ kialakulásában. Az egyetemek közelsége biztosítja a tudósok, mérnökök és menedzserek képzését, akik majd a környékbeli vállalatoknál helyezkednek el, a vállalatoknak meg lehetőségük-nyílik az egyetem oktatóit konzultánsnak felkérni. A vállalatok közötti személyes kapcsolatok elősegitik az információáramlást, a véleménycserét, a kölcsönös segélynyújtást. A konzultáció, az iparban gyakran igénybe vett tudományos ta nácsadó szolgálat, egyszerűen valósul meg, mert az iparban foglalkoztatott tudósok is megőrzik kapcsolataikat egyetemi kollégáikkal, sőt nemzetközi hirü tudósokat is gyakran meghivnak. Egyedül a Raytheon cég /27 000 alkalmazottjából 300 a MIT volt diákja/ 30 tanárt alkalmaz a környező egyetemekről tudományos tanácsadóként. A MIT mérnök, épitész vagy menedzsment szakos tanárainak 90 %-a rendelkezik legalább egy egyetemen kivüli állással. A MIT nagyon hasznosnak találja tanárainak az egyetemen kivül való foglalkoztatását, és buzdit arra, hogy alkalmazottai minden lehetőséget megragadjanak az iparral való szoros együttműködésre. A tanárok hetente egy teljes napot kapnak egyetemen kivüli ügyeik intézésére, sőt már külön bizottságok is alakultak olyan érdekösszeütközések tanulmányozására, melyek akkor keletkeznek, ha egy tanár több cég tudományos tanácsadója. A tudományos tanácsadás anyagilag is kifizetődő, a tanárok, tudományos minősitésüktől függően, napi 200-400 dollárt kaphatnak cégenként. Hasonló a helyzet a Harvardon is, bár az alapkutatás túlsúlya miatt itt a tanároknak "csak" 44 %-a rendelkezik olyan külön jövedelemmel, mely rendes egyetemi havi bérének egyharmadát meghaladja. Tudni kell ehhez, hogy a Harvardon a tanárok évi jövedelme 15 000 - 26 000 dollár. De a tanársegédek /assistant-professor/ 26 %-a, egyéb oktatók /teaching-fellows/ 52 %-a, lektorok 43 %-a, és kutatók /researchassociates/ 13 %-a is egyetemi fizetése egyharmadánál nagyobb külső jövedelemmel rendelkezik. A tanárok nemcsak az iparnak, hanem a kormánynak is adnak tudományos tanácsokat: a Harvard tantestületének 5 600 tagja közül például 800-1 000 dolgozik valamilyen módon az amerikai kormány számára. Feltűnő viszont, hogy egy felmérés során a Boston környéki vállalatoknak csak egyharmada emiitette a legfontosabb információ források között az egyetemi tudományos tanácsadókat, többségük fontosabbnak Ítélte a műszaki irodalmat, az üzletfelek kel való kapcsolatot, a piacviszonyok ismeretét.