Tudományszervezési Tájékoztató, 1972
1. szám - Szemle
A logikai háló megszerkesztését ajánlatos a végén kezdeni; a szerkesztéskor a következő gondolatmenetet követjük: a 7«esemény bekövetkezte előfel tétele a 3«» 5» és 6. esemény megvalósulása; a 3« esemény csak a 2. esemény megvalósulása után következhet be stb. Nyilvánvaló, hogy az események egész komplexuma a logikai kapcsolat megsér tése nélkül eltérő módon, eltérő kronológiai sorrendben is felrajzolható, amint ezt a 3• és 4. ábra is mutatja. Az események logikai sorrendjét a következőkben к г о nológiai láncnak nevezzük és a modellen az előző eseménytől a követ kező eseményhez vezető vastag nyillal ábrázoljuk. A kronológiai Ián minden nyila müveletet, folyamatot jelent. 3.ábra A 2.ábrán látható logikai háló kronológiai láncának első változata 4.ábra A 2.ábrán látható logikai háló kronológiai láncának második változata Ezeken kivül még két kapcsolattípusra van szükségünk. Az első tipushoz azok a kapcsolatok tartoznak, amelyek a fiktiv, vagyis feltételes müveleteket tükrözik; ezeknek időtartama nulla, és megfelelnek az "I" logikai, konjuktiv kapcsolatoknak. A fiktiv müveleteket olyan szaggatott nyilakkal jelöljük, amelyeknek csak a keretvonalait jelöljük be. A másik kapcsolattípusra azért van szükségünk, mert ábrázolnunk kell azon müveletek kapcsolatait is, amelyeket nem a fő kivitelező végez. A helyzet ugyanis az, hogy bármilyen tudományos kutatómunka csak bizonyos mértékig lehet "egyéni". Mindig akadnak egyes —általában 60
