Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

A K+F KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK ELEMEI A fizetések mellett a legdinamikusabban bővülő kutatás-költségvetési tételek eddig a berendezésekre és felszerelésekre szolgáló ráfordítások voltak. Perspektívában ez utóbbiak növekedési üteme várhatóan viszonylagosan fékeződik, mert a nagy társaságok központi laboratóriumai hálózata jórészt kiépült, igy a "létesítményi boom időszaka" lezárult. Az egyetemi és főiskolai kutatás terén viszont a fejlődés előreláthatóan széles körű ujabb berendezés- és felszerelés-vásár lásokat igényel majd. A kutatóintézetek szférájában az előbbieknél kevésbé nagy szük séglet jelentkezésére számítanak e tételekkel kapcsolatban. KUTATÁSI TÍPUSOK A kutatási tevékenység főbb tipusai szerinti kiadások analízise is sok tanulságot kinál. Japánban a tudományos munka három fajtáját különítik el a kormánystatisztikák: а/ a "tiszta" kutatást, mely sajátos célkitűzéssel, kifejezetten a tudományos ismeretek gyarapítására irányul; b/az alkalmazott kutatást, mely felhasználja a "tiszta" kutatás eredményeit azzal a céllal, hogy bevezesse uj anyagok, berendezések termékek, technológiák, rendszerek alkalmazását és azokat a folyamatos használat köz ben tökéletesítse; с/ a kísérleti fejlesztés, mely az alkalmazott kutatás eredményeit további erőfeszítésekkel "lefordítja" az ipar és általában a technika céljaira, s igy előmozdítja elterjedésüket. A japán egyetemeken és főiskolákon kivüli szektorokban tehát az ipari társaságoknál és a tudományos intézetekben folyó kutatások jellegét pontosan ismerik, s ennek figyelembevételével az —országos szinten— következő megoszlási arányokkal jellemezhető, /1966-ra vetítve/: Ezeket az adatokat a nyugat-európaiakkal összehasonlítva kiderül, hogy az alapkutatás /amit tiszta kutatásnak neveznek Japánban/ viszonylagos suly némileg nagyobb a távolkeleti szigetországban. Tiszta kutatás Alkalmazott kutatás Fejlesztés 29,3 4L 28,5 % 42,2 % 51