Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

lönböző országok kutatócsoportjainak más és más a specialitása, a létrejövő eredmények igy nagyobb értéket képviselnek, mint a csoportok munkájának pusztán csak menynyiségi összegezése, A siker feltétele, hogy az országhatárokon tul is megoldják az információáramlást, mégpedig annak figyelembe vételével, hogy a kisérleti jelentések, rajzok és modellek cseréje nem elegendő, személyes kontaktusokra van szükség. A multinacionális vállalatok felelős kutatói idejük jelentős részét utazással töltik, és bár ez közhelyként hat, az utazás költségei jelentős mértékben befolyásolják az amugyis magas K+F ráforditások alakulását. Tömören ez igy fogalmazható meg: ha az információhordozó maga az ember, az információátadás nagyon hatékony — és nagyon drága. MULTINACIONÁLIS K+F ERŐS ÁLLAMI RÉSZVÉTELLEL A nyugat-európai kormányok azért tartják szükségesnek részvételüket a multinacionális K+F projektumokban, hogy az amerikai példához /ahol az állam és az ipar együttműködésének olyan jelentős eredményei vannak, mint az atomerőmüvek, a hirköz— lőbolygók stb./ hasonlót produkáljanak. Az állam és a magánvállalatok együttműködésénél mindkét fél "magával hozza" saját előnyeit: a kormánynak lehetősége nyilik más kormányokkal való együttműködésre, jelentős összegeket tud befektetni, a magánvállalat viszont dinamikus, alapos műszaki ismeretekkel, jól szervezett vállalatvezetéssel rendelkezik. Más-más az együttműködés motivációja is: az állam politikai /esetleg katonai/, a vállalat kereskedelmi célokat akar elérni, és ez a különbözőség kihat a munka menetéről alkotott véleményre, a siker értékelésére is. Azok a döntési folyamatok melyekben több kormány vesz részt, hirhedtek lassúságukról /ugy tűnik, ezen nem is lehet segiteni/, a költségek is lényegesen nagyobbak, mint amekkorák a kormányok közreműködése nélkül lennének. Gyakran hangzik el az a kijelentés, hogy a multinacionális projektum költségei arányosan nőnek a résztvevő kormányok számával. Ez a fajta multinacionális kutatás tehát csakis akkor jöhet szóba, ha a megvalósítandó feladat olyan nagy, hogy egyetlen ország nem vállalkozhat rá. Ilyen feladatok például: a reaktortechnika uj módszerei, a CERN, az erősen közérdekű kutatások, mint környezetvédelem, a közlekedési eszközök fejlesztése. A KÖZÖS NYELV PROBLÉMÁJA A multinacionális kutatás problémái nemcsak a szervezésben, a költségek elosztásában nyilvánulnak meg, hanem a kutató ember szempontjából is jelentkeznek. A kutatás jellegzetesen emberi tevékenység, célja a szellemi 31